Nemcsak viszi a pénzt, hanem hasznot is hoz, ha az oktatásra költ az ország – mond ellent Horváth Péter, a kormány gründolta Nemzeti Pedagóguskar elnöke Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek. A bérvita és a tanárhiány ellenére a közoktatás összeomlásáról szóló világvégejóslatokat túlzóknak tartja. Interjú.
A gyereknek Hajdúböszörménybe kell majd járniuk.
Máig nincs egyetértés arról, érdemes-e száműzni az okostelefonokat az osztálytermekből. Több érv szól amellett, hogy a mobilhasználat szabályozását a diákokkal egyeztetve kellene kialakítani.
Az oktatásba jól befektetett minden egyes forint sokszorosan térülhet meg – mond ellent a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke Gulyás Gergelynek, aki az oktatásra költségként tekint.
Az államtitkár szerint a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz, és a diákoknak is rossz példát mutatnak vele.
A Z-szak nem lett túl népszerű, hiába hirdették az egyetemek.
A leendő erdészeknek menniük kell az erdei kollégiumból.
Nem tudtak megállapodni a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal a sokadik tárgyaláson sem, már "a sztrájktárgyalási egyeztetés legelején kiderült, hogy semmiféle előremozdulás nincs" az ügyben. Így folytatódni fog a tanársztrájk szeptember legelejétől, több pedagógus pedig jelezte, hogy polgári engedetlenségre készül.
Megszólalt a közoktatásért felelős Belügyminisztérium a győrszentiváni iskola rezsispórolási ötletéről.
Ma a nyelvtudás, a digitális írástudás, a rugalmas tanulási képesség, a szociális kompetenciák erősítése és a kreativitás ad biztos tudást, a rapid modernizáció korában minden más könnyen elavulttá válhat A fizikai és az emberi tőke együtteséből az utóbbinak lett primer szerepe. Az ország akkor lesz versenyképes, ha az alapoktatás megteremti ennek esélyét. Vélemény.
Karsai György, az SZFE Doktori Iskolája vezetőjének kirúgása volt a leglátványosabb, de korántsem az egyetlen lépése annak, hogy az egyetem új vezetése elkezdte kiszorítani az utolsó „régi” tanárokat is: több más oktatót is visszahívtak posztjukról. Csakhogy vagdalkozásukkal maguk alatt vágják a fát.
Lannert Judit oktatáskutató szerint nem visz előre az a számháború, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből. Legalább ugyanilyen fontos kérdés az, hogy a rendszert jól alakították-e ki. A rövid válasz az, hogy nem, viszont nem mindenért Orbán Viktor a hibás. Lannert szerint a szülők jelentős része sem tudatos, a legfontosabb számukra az, hogy a gyerekük legyen valahol, amíg ők dolgoznak. Éppen ezért véli úgy a szakember, hogy nagyon sokáig lehet "fékezett habzással" működtetni az oktatást.
Komoly botrányt robbantott ki egy dán tévécsatorna májusban levetített műsora, amely azt mutatta be, hogy az ország egyik legnevesebb magániskolájában az erőszak és a zaklatás kultúrája burjánzik.
Egy egyetemnek kiküldött minisztériumi levélből az derül ki, hogy a nyelvvizsga után megszűnhet felvételi követelményként az emelt szintű érettségi is.
Van, ahol apukák tanítják az informatikát, van, ahol a helyettesítő tanár saját tanulmányai alapján próbál órát tartani, míg mást úgy küldenek be németet helyettesíteni, hogy egy mukkot sem beszél németül. Több diák úgy kezdi a tanévet, hogy nem tudja, ki lesz egyik vagy másik tanára – esetleg az osztályfőnöke. Történetek az ország minden részéből a tanárhiányról.
Bár már egy évszázada kutatják a jelenséget, még mindig keveset tudni arról, mennyit felejtenek a diákok a nyári szünetben.
A tankerület szerint nem intézménybezárásról van szó, csak "szüneteltetik az oktatást."
Az ősztől várható spórolási kényszer mellbevágó lesz a fiataloknak, akik eddig alig kaptak pénzügyi oktatást a magyar iskolákban.
Ezt az opciót azért vetette el a köznevelésért felelős államtitkár, mert azzal a családok terhei emelkednének.
