hvg.hu: A gyerekek folyamatosan születnek, nem szakaszolva, a különböző generációkat mégis, szinte évszámokhoz köthető határokkal írják le. Mit jelent az egyáltalán, hogy generáció?
Nagy Ádám: Manheim Károly azt mondta, akkor lesz egy korcsoportból generáció, ha van olyan nemzedéki élménye, amit azonosan értelmez és ami összekovácsolja. A mai 50-eseknek például ilyen volt a rendszerváltás: az az élmény, hogy megnyíltak a határok, hogy ott álltunk a Kossuth téren és kikiáltják a köztársaságot, hogy újratemetik Nagy Imrét. De ilyen élmény lehetett akár az ikertornyok leomlása, akár most a karantén. Fontos: csak akkor tudjuk kijelenteni, hogy ezek az események tényleg élményközösséget generáltak, ha adatok bizonyítják azt. Addig csak véleményről beszélünk.
Szabó Andrea: Az említett Manheim Károly még 1929-ben írta meg a generációkkal kapcsolatos alapművét, amit azonban gyakorlatilag csak 1968-ban vettek elő, amikor - főleg amerikai tudósok - azt próbálták megérteni, hogy miért van az, hogy egy óriási létszámú nemzedéknek egyszerűen nincs kedve beilleszkedni a társadalomba. Azóta könyvtárnyi irodalma van a témának. Innentől eredeztetjük azt a gondolkodást, hogy 15-20 évente jönnek újabb és újabb generációk sajátos jellemzőkkel és kezdünk beszélni a betűgenerációkról, az X. Y, Z generációkról stb.
Valójában egyébként már az X generáció elnevezése is egy félreértésen alapul.
