#oktatás


„A diákok egyre gyakorlatiasabbak, szeretik tudni, mit miért kell csinálniuk” – interjú a legjobb vidéki gimnázium igazgatójával

A közismerten erős reálvonal mellé hogyan fér be a művészeti nevelés? Mi volt a tapasztalatuk a megváltoztatott érettségivel? Nem okoz-e a gyerekeknek teljesítménykényszert, hogy élvonalba tartozó iskolába járnak? Schultz Zoltánnal, a HVG középiskolai rangsorában 10. helyen végzett veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatójával beszélgettünk.








Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke: „A felvételi nem osztályzatra megy”

Bár tagadhatatlan, hogy vannak vesztesei, de alapvetően jól szűri a gyerekeket a középiskolai felvételi rendszer – véli Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Szerinte jó lenne, ha az esetleges sikertelen felvételit nem tragédiaként élnék meg a szülők és a gyerekek, mert ma már sok lehetőség van a hagyományos iskolai pálya mellett más sikeres utat találni.










A civil munka néha kemény harcokat és súlyos döntéseket jelent

Dóra Dalma szociális munkás, kulturális szociológus, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Az oktatási egyenlőségért tevékenykedő józsefvárosi szervezet élén azért dolgozik, hogy csökkenjenek a társadalmi igazságtalanságok, és minőségi oktatásban részesülhessenek a roma gyerekek is. Meggyőződése, hogy a társadalom mobilizációja szempontjából kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyerekek minőségi oktatása és az, hogy az iskolakezdéstől az érettségiig, vagy azon is túl vezető úton legyen, aki fogja a kezét és támogatja azt, aki a többiekhez képest hátrányokkal indul. Hartyányi Orsolya közgazdász, turizmus- és vendéglátás-irányításból, hosszabb nemzetközi karrier után 2023-ban lett a Wolt Magyarország ügyvezetője. A cég irányítását egy jelentős növekedés hihetetlenül izgalmas-mozgalmas időszakában vette át. Munkatársai szakértelme mellett innovatív szemléletét és remek kapcsolatteremtési képességét dicsérik, neki pedig meggyőződése, hogy a társadalom számára visszaadni nemcsak kötelesség, de óriási lehetőség is, amiből az üzleti szereplők is csak profitálhatnak.
Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.