Van, ami a rangsorban való helyezésnél többet ér – vallja a Pannonhalmi gimnázium igazgatója

Pénteken jelent meg a HVG Középiskola című kiadványa, benne a legjobb száz magyar gimnázium rangsorával. (Hogy a rangsor mit mutat és hogyan érdemes olvasni, arról itt írtunk.) A listán számos egyházi iskola van, idén Pannonhalmát mutatjuk be bővebben is. (Alább pedig megmutatjuk az egyházi iskolák TOP20-as rangsorát is.)

HVG: Ön 2018 óta igazgatója az iskolának, egyben öregdiákja is. Emlékszik még, hogy annak idején, diákként mi fogta meg Pannonhalmában?

Juhász-Laczik Albin: Valóban, én is itt érettségiztem 1994-ben. Tizennégy évesen keveset tudtam róla, de a hely szépsége nagyon vonzott. Családi kapcsolat miatt jártam itt először; az, hogy beszélgethettem egy szerzetessel, különleges helyzet volt. Pannonhalmának emellett az a nimbusza, hogy ide nehéz bekerülni, ez nehéz iskola, a fiatalokat pedig motiválhatja a megméretés, a kihívás, hogy vajon őket felveszik-e ide. Én is ezt éreztem annak idején, és úgy látom, a mai generáció sok tagja ugyanígy érez. A kihívás szerepe egyébként a tanulás iránti motiváltságban is fontos.

Dr. Juhász-Laczik Albin atya

Lakos Gábor

HVG: Melyek manapság azok a kihívások, amiket a diákoknak tudnak nyújtani?

J-L. A.: Az emberek ilyenkor általában a tanulmányokra gondolnak, ami természetesen meghatározó területe egy iskolának. A bencés pedagógia öt pilléren nyugszik. Ez az öt mind egyaránt fontos, hogy a teljes embert formáljuk. A pillérek összefüggnek egymással, és csak akkor tudjuk az egyiket fejleszteni, ha a többire is odafigyelünk. Az első közülük az akadémiai tudás: a jó eredmények és a bekerülés jó egyetemekre. De az előrehaladás a tantárgyakban nem megy a második pillér nélkül, ami a kreativitás, más szóval a művészetek. Minden bejövő diáknak választania kell valamilyen művészeti ágat: egy hangszert vagy magánéneket, fafaragást, de remek rajzszakkörünk is van, és a néptáncot is ide sorolnám. Utóbbi már átvezet a harmadik pillérre, a sportra, amely egy fiúgimnáziumban létszükséglet. Kosárlabdát, vívást, atlétikát, szertornát kínálunk egyesületi szinten.

A negyedik pillér a közösségi élet. Azt látom, hogy a mai társadalmunkban ez hiányzik leginkább.

Egy bentlakásos iskolában a hét minden napján, reggeltől estig együtt van az osztály – hazautazás havonta van –, és ez azt jelenti, hogy olyan közösségélmény alakul ki, amelyet az érettségi után is magával visz a pannonhalmi diák. Ebben a közösségben nem a tökéletességre, hanem a stabilitásra törekszünk, hogy minden körülmények között megmaradjunk egymás mellett. Az ötödik pillérünk végül nagyon személyes: az egyéni istenkeresés. Katolikus iskola vagyunk, keresztény, bencés iskola. Az esti imák és a vasárnapi diákmisék maguktól értetődőek. Valójában az a cél, hogy mindennap feltegyük magunknak a kérdést: mit akar velem Isten? Ha magunkhoz közelebb jutunk, akkor előbb-utóbb másokhoz és Istenhez is.