A központ közleménye szerint a béremeléssel kapcsolatban megjelent cikkek hangulatkeltés céljából íródtak, és nem fedik a valóságot.
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Mindenkinek 32,2 százalék jár, semmivel sem kevesebb – közölte az államtitkár.
A PDSZ szerint az Oktatási Hivatal meg akarja spórolni az átsorolással járó fizetésemeléseket.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás.
Sem az igazgatók, sem a tanárok nem tudják, hogy pontosan mi alapján számoltak a tankerületek, fenntartók.
A "páronként" szó jelentése körüli bonyodalmat nem ismeri el javítókulcs, de a csempék sorba rendezésénél utólag módosították az elfogadható válaszokon a félreérthető kérdés miatt.
Egy iskolaigazgató pedig arról tájékoztatta a tanárokat, hogy pluszfeladatokért lesz még emelés később, csak most ezt nem volt idő kiszámolni.
Sem az igazgatók, sem a tanárok nem tudják, hogy pontosan mi alapján számoltak a tankerületek, fenntartók.
Nem, ez nem egy újabb, földi halandók számára teljesen hozzáférhetetlen ipari robotkutya, hanem egy olyan elektromos blöki, melyre a megfelelő pénzösszeg birtokában bárki szabadon lecsaphat. Teszten a Unitree Go2.
Az előre jelzett 22 ezer fő közül mindössze 5,4 ezren vesznek részt az 2024-es előmeneteli minősítési eljárásban. A gyakornokoknak kötelező előrelépni, másoknak a hosszú és bürokratikus folyamat lehet, hogy nem ér meg 11 ezer forint béremelést.
A PDSZ szerint ez diszkrimináció, mivel a törvény nem tiltja a tanárok visszatérést.
Voltak drogügyek és lopások is, amikor közbe kellett lépniük.
Az emelésekről szóló jogszabályok épp csak azt nem rögzítik, mekkora emelést kell adni és mihez képest.
A Hogyan olvassuk az egyetemi és középiskolai rangsorokat? című rendezvény szerdán háromtól hatig tart, videón is mutatjuk.
Egy tanulmány szerint, ha valaki nem jár iskolába, azzal ugyanolyan kockázatnak teszi ki magát, mint a dohányzással vagy a súlyos alkoholfogyasztással.
Úgy látszik, némi késéssel a kormány is rájött, hogy az eddigi döntések nem voltak egyértelműek.
Nincs valódi társadalmi diskurzus a középiskolai központi felvételi körül, fel sem merül, hogy a sok esetben nem valós kompetenciákat vizsgáló rendszerrel kezdeni lehetne valamit, egyik kormány sem nyúlt hozzá, írja szerzőnk. Vélemény.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
A nyolcadikos diákoknak már rögtön az első feladattal meggyűlhetett bajuk, ugyanis olyan fogalmat kaptak, ami az iskolai órákon ritkán kerül elő.
