A magyar diákok kétharmada élt át rendszeres iskolai bántalmazást
Aggasztó eredményeket hozott egy friss kutatás.
Aggasztó eredményeket hozott egy friss kutatás.
Az egyéni cselekvés azért is fontos, mert ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak, írja sorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az egyes megmozdulásoknak az egyénen túlmutató hatása van a szűkebb és tágabb közösségekben. Mindezt példákkal is alátámasztja.
Az 1995 után születettek nehezebben dolgozzák fel az egyetemi tanulmányokkal járó stresszt, mint a korábbi nemzedék egyetemistái – derül ki egy friss kutatásból.
Olvasónk meglepődött, mikor azzal szembesült, hogy hiába nem akar Magyarországon élni és dolgozni a következő 20 évben, nem fizetheti vissza azonnal az állami ösztöndíját. Attól tart, hogy ilyen magas inflációval így rosszabbul fog járni.
A rezsiköltségek átírták a tanév rendjét.
Még csak harmadik hónapja tart a 2022-2023-as tanév, mégis volt egy ballagás Budapesten: egyházi iskolák tanárai búcsúztak. A politika és szakmájuk összefonódásáról, a kiállásukról, valamint arról is beszélgettünk velük, hogy miért nem érzik úgy az egyházmegyék iskoláiban tanító pedagógusok, hogy az állami fenntartású intézményekkel szemben a rendszer kedvezményezettjei lennének.
A közoktatás tarthatatlan állapotára hívják fel a figyelmet a Tanárballagás nevű keddi demonstráció szervezői.
Több tanárt is utoljára figyelmeztetett a sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt a Külső-Pesti Tankerület azok közül, akik a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Brassó Utcai Általános Iskolában egyhetes munkabeszüntetésre készülnek.
A Szegedi Tudományegyetem természettudományos és informatikai tanszékein tanító oktatók álltak ki egy közös nyilatkozatban a közoktatás helyzetének javításáért küzdő tanárokért és diákokért.
Az ország gazdasági lecsúszása Orbán számára kisebb veszély, mint a művelt és gondolkodni tudó emberfők sokasága. Vélemény.
"Nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás" – írják a két intézmény munkabeszüntetésre készülő pedagógusai.
Tárgyaltak a belügyminisztérium közoktatásért felelős államtitkárával a pedagógusok szakszervezetei, azonban nem jutottak érdemi eredményre, így mindenkit arra kértek, folytassák a tiltakozásokat.
A hétfői egyeztetés fő témái a bérrendezés és a munkaterhek csökkentése lesznek.
Sem a cég, sem a Klebelsberg Központ nem volt hajlandó válaszolni az incidenssel kapcsolatos kérdésekre.
Az intézménybe nagyjából száz hátrányos helyzetű diák járt, többségük mélyszegénységben élő családok gyermeke.
A magyar oktatás, kultúra és média szabadságáról szóló jelentésre még várni kell, de valószínűsíthető, hogy az EP delegációja kritikát fogalmaz majd meg Magyarországgal szemben.
Levélküldő akciót indított az aHang nevű civil szervezet: azt követelik Papp Dánieltől, az MTVA vezérigazgatójától, hogy a közmédia olvassa be a diákok, tanárok és pedagógusok közös kilenc pontját az oktatás átalakításáról. Meglepő reakciót kaptak a kezdeményezésükre.
Mellár Tamás Bojár Gáborral, Bod Péter Ákosal és Chikán Attilával együtt nyílt levélben követeli a kormányól, hogy az oktatásban dolgozók érdemi bérrendezését tervezzék bele a 2023-as költségvetésbe.
Végül is, ha már Magyarország kormánya leszámolt a migránsokkal, a nemzetárulókkal, a homoszexuálisokkal, miért ne diadalmaskodhatna a szegények felett? A kék plakátok rendelkezésre állnak, a betűtípus megvan, a tíz éve trágyázott néplélekben könnyen táptalajt talál majd a következő gyűlöletkampány. Vélemény.
Mit kezdenek a konzervatív, fideszes tanárok azzal, hogy rosszul keresnek? Feladatuk-e az a tiltakozóknak, hogy lemondassák a kormányt? Szabad-e sztrájkolni úgy, hogy a sztrájktörvény szinte semmit nem enged? Ilyen témákról volt szó a Bibó István Szabadegyetem rendezvényén.