Francia kutatók vették górcső alá, mikor jelentkezik a nemi szakadék a fiúk és a lányok matematikai teljesítménye között – és mi állhat ennek hátterében. A megállapítások segíthetnek, hogy ezeket a különbségeket a jövőben le lehessen küzdeni az oktatásban.
Miközben az oktatás rendszerszintű problémái egyre nyomasztóbbak, léteznek olyan iskolák, amelyek a legnehezebb körülmények között is képesek reményt adni. Ezeket a példaértékű intézményeket keresik egy szavazáson.
Több kínai technológiai nagyvállalat is korlátozta a mesterséges intelligenciáját az országban zajló felvételi eljárás idejére.
Ezt Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter jelentette be.
Az oktatás, a lakhatás, a munka, a család; minden egyre jobb, a kormánynak köszönhetően nagyon jó fiatalnak lenni Magyarországon – röviden így foglalható össze Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter önfényező beszéde, amit elvileg kutatási adatokkal is altámasztott. Hogy milyenekkel, na, azt nem tudjuk.
Ma is igen nagy bérelőnyt biztosít a diploma az alacsonyabb végzettségekhez képest – bizonyítja a kedden bemutatott Munkaerőpiaci Tükör több tanulmánya. Ugyanebből az is kiderült, hogy nagyon gyengék a felnőttek alapkompetenciái is, továbbá, hogy önmagában sem a tankötelezettségi korhatár emelése, sem a csökkentése nem növeli a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.
Sokat tud, kéznél van, kényelmes, így nem csoda, ha gyakran használják a diákok házi feladataik készítésénél a mesterséges intelligenciát, ami – tanáraik szerint – egyfajta csalás. De mi van akkor, ha éppen a tanár az, aki nem boldogul a MI nélkül?
Sulyok Tamás szerint a magyarok és a japánok lelki rokonságban állnak. Ez sokaknak talán meglepő információ, akárcsak az a Japánban tartózkodó államfő programjából kivilágló tény, hogy az Oszakai Egyetemen Magyar Tanszék is működik. Utánanéztünk, a világ mely országai nyújtanak még magyar nyelvi és kulturális képzést a felsőoktatásban.
A rendőrség válasza szerint egyelőre ismeretlen személlyel szemben zajlik büntetőeljárás.
Balatoni Katalin eddig a köznevelésért felelős helyettes államtitkár volt.
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
Hétfőn a magyar írásbelikkel megkezdődik az idei érettségi szezon. Több mint 150 éve „a legnagyobb magyar” már kifejtette véleményét a vizsgákról.
Drasztikusan csökkent a nyolcadikos budapesti diákok szövegértési teljesítménye a legutóbbi kompetenciamérésen. Országosan azért még elkeserítőbb a helyzet: a nyolcadikosok csaknem felének hiányoznak azok a képességei, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz kellenének.
Arról pedig egyelőre nem tudni semmit, hogy mikor áll helyre a rendszer.
A húsvéti szünetet követően Solymáron és Pilisszentivánon csak arra az időre állhatnak meg az autósok reggelente az iskolák előtt, amíg kiszállnak a gyermekek a kocsiból – a sofőr nem hagyhatja el az autót.
A miniszterelnöknek és az oktatási államtitkárnak elküldött levelében azt kéri, hogy „a magyar gyermekek iránt »szeretettel áthatott« szolgáló hatalmuknál fogva tegyenek lépéseket a kémiaoktatás helyretétele érdekében”.
Továbbra is veszélyben érzik a szülők a XVIII. kerületi Kapocs Magyar–Angol Két Tannyelvű Általános Iskola megszokott működését. Minden tiltakozás ellenére a Rábel Krisztina által vezetett tankerület átszervezi a népszerű intézmény működését.
Sokan végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert, majd később ismét iskolapadba ültek, hogy szakmát szerezzenek.
Iskolai férőhelybővítésekről is döntött a kormány, egy lépéssel közelebb az új magyar-szlovák Duna-híd.
Minden tanár olvasástanár – véli Steklács János nyelvész, oktatáskutató, aki szerint nem lenne szabad abbahagyni az olvasás tanítását a negyedik osztályban, és az nem is csak a magyarórák feladata. Volna megoldás a magyar gyerekek egyre romló szövegértési képességeinek javítására, de egyelőre csak a fióknak készült el egy erről szóló javaslatcsomag, ami pedig „kevés pénzért az egész országot lényegesen jobbá tehetné”.
