Az állásukat elvesztő tanároknak 10 millió forintot különített el a XVIII. kerületi önkormányzat

Több tanárt is utoljára figyelmeztetett a sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt a Külső-Pesti Tankerület azok közül, akik a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Brassó Utcai Általános Iskolában egyhetes munkabeszüntetésre készülnek.

  • hvg.hu hvg.hu
Az állásukat elvesztő tanároknak 10 millió forintot különített el a XVIII. kerületi önkormányzat

Jogaikat követelő tanárok

Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.

Két XVIII. kerületi iskola, a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó Utcai Általános Iskola összesen 60 dolgozója jelentette be kedden, hogy november 14-től "személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezd". A kerület ellenzéki polgármestere, Szaniszló Sándor ezt követően azt írta Facebookon, hogy a munkabeszüntetésre készülő pedagógusok közül sokan "korábban már utolsó figyelmeztetésben részesültek sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt a Külső-Pesti Tankerülettől, így az újabb kiállásukkal a munkahelyüket, megélhetésüket veszélyeztetik".

A polgármester közleménye alapján erre az esetre az önkormányzat 10 millió forintot különített el: a kerületi pedagógusokat, akik az oktatási rendszerben tapasztalható problémák megoldásáért polgári, civil kezdeményezésekben vesznek részt, és emiatt elbocsátják őket, így kívánják megsegíteni.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?