Elhagyta az országot, de az állami ösztöndíját 20 évig nem tudja visszafizetni

Olvasónk meglepődött, mikor azzal szembesült, hogy hiába nem akar Magyarországon élni és dolgozni a következő 20 évben, nem fizetheti vissza azonnal az állami ösztöndíját. Attól tart, hogy ilyen magas inflációval így rosszabbul fog járni.

  • Windisch Judit Windisch Judit
Elhagyta az országot, de az állami ösztöndíját 20 évig nem tudja visszafizetni

"Amíg Magyarországot a jelenleg kormányzó pártok vezetik, és a Freedom House jelentése – az Európai Unióban egyedüliként – Magyarországot a szabadságjogok szempontjából nem a "szabad", hanem a "részben szabad" kategóriába sorolja, illetve a demokratikus jogok szempontjából nem "demokráciaként", hanem "átmeneti vagy hibrid rezsimként" tartja számon, addig biztosan nem fogok hazaköltözni" – mondta a hvg360-nak P., aki egyetemi tanulmányai után költözött el az Európai Unió egy másik országába.

Több egyetemre is járt, összesen három félévet tanult államilag finanszírozott képzésen (az egyik helyen még nem adta le a szakdolgozatát), ami durván 1,6-1,7 millió forintba került.

Az állami finanszírozás fejében a felsőoktatási törvény alapján P.-nek másfél évet (háromszor 150 napot) Magyarországon kell dolgoznia a következő 20 évben. Ha ezt nem teszi meg, a jogszabály szerint az inflációval növelt mértékben vissza kell fizetnie azt a pénzt, amit az állam az oktatására költött.

Miután P. jelenlegi szándékai szerint a következő 20 évben nem akar Magyarországon élni és dolgozni, de tart a 20 százalék körüli inflációtól, megkereste az Oktatási Hivatalt, hogy szeretné most azonnal visszafizetni a pénzt.

A válaszból kiderült, ezt nem teheti meg.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.