Valahányszor gyökeresen új technológia jelenik meg, meggyőződésünkké válik, hogy kiirtja a régit. Világunk valóban rendkívül gyorsan változik, de a régi dolgok – mint például a könyvek – sokszor meglepően időtállónak bizonyulnak. Részlet a Hogyan (ne) tervezz? című könyvből.
Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy szép lassan teljesen elveszítjük az elmélyült olvasásra való képességünket. Sőt elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Mindez pedig azzal járhat, hogy elesünk az olvasás egyik legnagyobb előnyétől: az empátia fejlesztésének lehetőségétől. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk második része.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres könyvolvasó Magyarországon, mint ma, de a digitális térben viszont olvasni kényszerülnek a könyvet nem olvasók is. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
Amíg valaki végig olvassa a Trónok harcát, az alatt hússzor végezne Anna Frank napjójával.
A Vuity az első olyan, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) által jóváhagyott szemcsepp, mely kezelni tudja az életkorral összefüggő homályos közeli látást, másik nevén a presbyopia jelenségét.
Szülőként, rokonként és barátként is sokat tehetünk azért, hogy a gyerek megszeresse a könyvet, akár már azelőtt, hogy olvasni tudna.
A gyerekeket természetes kíváncsiság hajtja a számok, a betűk világa felé. Ebben a korban az agysejtjeik közötti kapcsolatok túltermelődése jellemző, ami ráadásul nagyon gyors tanulást lesz lehetővé.
A kínai észjárás című könyv és egy, a HVG Könyvek gondozásában megjelent kötet is a listáján van.
Egyesek szerint időpocsékolás, mások szerint jó szórakozás. Sokszor azok sem tudják, hogy működik, akik a hasznossága mellett érvelnek. Alig százötven éve vált mindenki számára elérhetővé, ám a digitalizáció következtében máris veszélybe került. Pedig ha leszokunk az elmélyült olvasásról, olyasmiről mondunk le, amitől jobb emberré válhatunk. Maryanne Wolf olvasáskutató szerint a deep reading kiveszése egyenesen a demokráciát veszélyezteti.
A vita nem ült el az Open Library (Nyílt Könyvtár) körül, de az internetes kölcsönzést néhány hete azzal könnyítették meg, hogy igazi könyvtárra emlékeztető virtuális polcokra helyezték a könyveket.
A legnépszerűbb kortárs olasz író megnevezte 40 kedvenc női szerzőjét.
Az elmúlt 15 évben jelentősen visszaesett a könyvolvasó felnőttek aránya Magyarországon.
A kiadók szomjaznak arra, hogy végre találkozzanak az olvasótáborukkal, így idén az egyetlen nem online megrendezett nagy könyves esemény lesz szeptemberben a 91. Ünnepi Könyvhét, ha a vírushelyzet addig nem rosszabbodik. A vásár díszvendégét azonban – bármennyire is szeretnék – nem tudják Magyarországra hozni.
Mert most kipróbáljuk, milyen nem leszegett fejjel rohangálni. Az író azt mondja, rossz az akusztikája, de jól érzi magát. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Ha ráérez a diák, akkor az olvasás olyan lesz neki, mint valami legális drog. Ha pedig olyan könyvet adunk a gimnazisták kezébe, amely erősíti az igazságérzetüket, akkor nagyot nem tévedhetünk. A hosszú műelemzéseket viszont el kéne felejteni, mert hát operát sem íratunk énekórán a gyerekkel. Olvastassunk viszont Nick Hornbyt, Krusovszkyt vagy Tar Sándort! Az idei Aegon-díj jelöltjei a kérésünkre összeállították alternatív olvasókönyvüket középiskolások számára.
12 kiadó majdnem 15 ezer, magyar nyelvű szakkönyvet tett ingyen elérhetővé a neten a járványhelyzetre való tekintettel.
Elindult a könyvtárak.hu weboldal, amely a magyarországi könyvtárak szolgáltatásait hivatott egy helyen bemutatni. Az olvasás népszerűsítése mellett az oldal célja az is, hogy támogassa a könyvtárak és pedagógusok közötti kommunikációt.
„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.
