Bernát Anikó szociológus: A könyvet nem olvasók ma sokkal többet olvasnak és írnak, mint 30 éve
Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres könyvolvasó Magyarországon, mint ma, de a digitális térben viszont olvasni kényszerülnek a könyvet nem olvasók is. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
HVG: Ma már csak a magyarok 13 százaléka olvas legalább hetente egyszer, 2005-ben még a 25 százalékuk rendszeres olvasó volt. Ez hatalmas csökkenésnek tűnik.
Bernát Anikó: Fontos, hogy itt a könyvet olvasókról van szó. Mindez részben a digitális fejlődés miatt van, ami az élet minden területét megváltoztatta: könyvolvasás helyett az emberek mással töltik az idejüket. Ugyanakkor az online kultúra előretörésének másik hatása, hogy az olvasók körében hatalmas a pezsgés, rengeteg közösség formálódott az interneten olvasókból, sok az online könyves esemény.
Ami a digitalizáció elszívó hatását illeti: sokak számára könnyebben befogadható, kényelmesebb szórakozási módokat kínál az online világ, ráadásul sokkal olcsóbban. A könyvvásárlásnál sokkal kisebb befektetéssel, erőbedobással is kulturális aktivitáshoz vagy szórakoztató tartalomhoz lehet jutni, habár könyvtári kölcsönzéssel az olvasás is lehet olcsó tevékenység.
Az elszívó hatás talán leglátványosabb eleme a Facebook, amely a két legutóbbi olvasáskutatásunk, azaz 2005 és 2020 között vált óriássá. Magyarországon csaknem hétmillió aktív felhasználója van, s a nemzetközi adatok alapján egy átlagos felhasználó napi 50 percet tölt a Facebookon, az Instagramon vagy a Messengeren – és ez csak egy csepp a digitális óceánban, ami lehetőséget ad a könyv helyetti másfajta időtöltésre.
HVG: Ez problémát jelent, vagy mindössze az olvasási szokások megváltozását?