Ingyenesen elérhetővé tettek több ezer könyvet magyar kiadók
12 kiadó majdnem 15 ezer, magyar nyelvű szakkönyvet tett ingyen elérhetővé a neten a járványhelyzetre való tekintettel.
#olvasás
A könyvtárba járás mostantól otthon kezdődik
Elindult a könyvtárak.hu weboldal, amely a magyarországi könyvtárak szolgáltatásait hivatott egy helyen bemutatni. Az olvasás népszerűsítése mellett az oldal célja az is, hogy támogassa a könyvtárak és pedagógusok közötti kommunikációt.
„Ha a NAT egyik fele jó, a másik meg totál problémás, akkor ez egy dilettáns tanterv”
„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.
Kicsúfolták, mert szeret olvasni, most 200 ezer követője van az Instagramon
Zaklatási történet, happy enddel.
Van egy ember, aki kettévágja a könyveket, és jó oka van rá
Alex Christofi brit író a vastagabb olvasmányokat hosszában kettészeli. Mint fogalmaz: praktikus okból "gyilkol könyvet".
Döntött a bíróság az e-könyvekről: miután kiolvasta, tilos továbbadnia
A digitális világban a megunt könyvek piaca is más. Legalábbis így véli a luxembourgi Európai Bíróság. A kiolvasott e-könyvet nem szabad csak úgy letöltésre felkínálni az interneten – mondja ki a karácsony előtti ítélet, amelynek tárgya a „használt” elektronikus könyvek virtuális piaca.
Így tanultunk meg elszakadni a feladatainktól, megfeledkezni az időről
A legsötétebb, lelassult téli napok, illetve az ünnepek utáni bágyadtság a legalkalmasabb időszak és állapot arra, hogy átadjuk magunkat a kedvenc könyveinknek. Azoknak, amelyeket nem lehet rohanva, a villamoson olvasni. Amelyekhez nyugalom, csend, egy kis egyedüllét és egy jó meleg takaró kell. Azoknak, amelyeket valamiért újra és újra előveszünk, mert szeretjük, amivé leszünk általunk, hogy elvarázsolnak, hogy felkészítenek az új évre, hogy kiszakítanak minket mindabból, amiből már nagyon elegünk van december végére. A hvg.hu Élet + Stílus rovatának bekuckózásra kiváló, nagyon szubjektív könyvajánlóját adjuk ajándékba olvasóinknak.
Itt egy értelmes kihívás: olvassunk napi 15 percet a gyerekeinknek
Plusz 1,4 millió hallott szó előnnyel kerülnek iskolába azok a gyerekek, akiknek a szülei naponta 5 mesét olvasnak. Az olvasóvá nevelés fontosságát és gyakorlati megvalósításának lehetséges módjait közvetíti egy új könyv és a hozzá kapcsolódó 21 napos kihívás.
Mi értelme van olyan könyvet írni, amit csak 100 év múlva olvashatunk el? – Knausgård megmondja
Több híres író mellett Karl Ove Knausgård is csatlakozott a Jövő Könyvtár nevű projekthez, így az ő egyik művéhez is csak 2114 után lehet majd hozzáférni.
3,5 millió könyvet olvasott el egy robot, hogy kiderüljön, hogy írunk a férfiakról és a nőkről
Az olvasás hat a gondolkodásunkra, és arra is, mit gondolunk a nemekről.
Van, amikor az olvasás tényleg gyógyít
Az egyre népszerűbb biblioterápia a legkülönfélébb élethelyzetekben használja az irodalmat lelki átalakításra, gyógyításra.
Túl korán erőltetik az olvasást, ezért sok a diszlexiás gyerek
Nyolcéves korig hagyni kellene fejlődni az idegrendszert, derül ki az MTA friss kutatásából.
Coelho ingyen osztogatná könyveit Afrikában
Aztán pontosított a szimbolikus líra nagyja, csak Fekete-Afrika kap a művekből.
Fülke: Kell lennie 20 percnek a napunkban, amikor leülünk olvasni
Modern ember a felgyorsult világban. Ez az elegy jó eséllyel azt is jelenti, hogy mindenre van időnk, csak az olvasásra nincs. Ezen próbál változtatni Kormos Lili. Erről is beszél a Fülkében, a hvg.hu podcastjában.
Itt a lehetőség, hogy találkozzon Karl Ove Knausgårddal, Bodor Ádámmal vagy Vámos Miklóssal
Csütörtökön kezdődik a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: író-olvasó találkozók lesznek orrvérzésig.
Nem sikerült lenyomnia a könyvesboltokat az online vásárlásnak
A magyarok többsége könyvet még mindig a könyvesboltban vesz.
Túléli-e a 21. századot a könyvtár?
A saját sírját ássa egy könyvtár, mikor tanfolyamokkal segíti az olvasóit, hogy ne vesszenek el az online térben? És hogyan lehet rábírni több száz kamaszt, hogy lelkesen olvassanak fél éven keresztül? Egyáltalán, a digitalizáció térnyerésével elavult intézménnyé válik a könyvtár? Megnéztük, miként veszik fel a kesztyűt a magyar könyvtárak a 21. századi kihívásaival szemben.
Pórul járnak azok a gyerekek, akik nem hallanak elég mesét
Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói. Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából.
Szokott mesét olvasni a gyermekének? Fontos lenne, rengeteg mindenben segít
A mesekönyvek és a fejből meseolvasás helyét sok családban már átvette a mobil és a táblagép, ez azonban a szakértő szerint egyáltalán nem jó. Előnyösebb a régi megoldáshoz folyamodni, és nem csak azért, mert ellazítja a kicsiket.
Igenis lehet a tömeggyilkosok bénázásán nevetni
Mániákus tervek, optimista statisztikák, bonyolult párkapcsolatok és zsarnoki grafománia – az őszt rengeteg olvasni valóval meg lehet tölteni, mi egy ajánlóval segítünk eligazodni a könyvkiadók kínálatában. Unatkozni nem fognak.