A piaci alapú egészségügy növekvő szerepét jelzi az egészségpénztárak expanziója a Covid-járvány óta. Az állami ösztönzés hosszú ideje változatlan rendszere mégis egyre kevésbé támogatja a pénztári szektor fejlődését.
Egyre nő az egészségpénztári tagok létszáma, akik a befizetésekből főleg magánegészségügyi szolgáltatásokra költenek. A szektort érintő újdonságokról Váradi Pétert, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadóját, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének alelnökét kérdeztük.
Cégvezetőként az egyik legnagyobb kihívás elkötelezett, a vállalkozáshoz kötődő csapat összeállítása, a tehetségek vonzása és megtartása. Hogyan tudunk a munkavállalóknak olyan juttatást adni, mely előnyt biztosít számunkra a munkaerőpiacon, hatékonyságában megelőzi a többi juttatási formát, találkozik a munkavállalói értékpreferencia legfontosabb elemeivel, és még össztársadalmi felelősségvállalást is jelent a munkaadó részéről? A válasz itt van az orrunk előtt: pénztári megtakarítás – a konkrét lehetőségekről Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ad áttekintést.
A lakosság majdnem fele a romló egészségügyet, közel 40 százalékuk pedig az ország gazdasági-politikai helyzetét jelölte meg, mint napjaink legaggasztóbb tényezőjét.
Lemodellezték, hogy nemek és életkorok szerint mennyit kell befizetni a nyugdíjpénztárba a plusz pénzhez. A nőknek mindig többet, pláne, ha később kezdik el a megtakarítást – de azért, mert ők tovább élnek.
A magánegészségügyi ellátás színvonala pedig hanyatlásnak indulhat, nyilatkozta a legfrissebb HVG-nek Váradi Péter, az Önkéntes Pénztárak Szövetségének alelnöke.
Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. De miért fontos, hogy idejében elkezdjük bebiztosítani a jövőnket? Hogyan álljunk neki? Mik azok a szempontok, amik alapján kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb öngondoskodási eszközt? Interjúnk Nagy Csabával, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével.