A miniszterelnök a fideszes polgármesterek mozgósító erejétől várja az újabb választási győzelmet. Meg is szabta a kormánypárti városvezetőknek tartott fórumon, hogy „fújják a trombitát, álljanak bele a küzdelembe, és minden nemzeti érzelmű embert vigyenek el választani”. Azzal riogatott, hogy Brüsszel Ukrajnába küldene minden pénzt, pedig arra Mátészalkán van szükség.
A Fidesz-közeli közvélemény-kutató szerint egyre többen – januárban az emberek 53 százaléka – várják Orbán Viktor győzelmét, de véletlenül pont úgy keretezte kutatásában az áprilisi választást, ahogyan az Magyar Péter és a Tisza célja.
A magyar kormányt és Orbán Viktort éltető cikkek sokba kerülnek, de szerencsére ott a Rogán-tárca által milliárdokkal kitömött egyik legnagyobb közpénzosztó, a Batthyány Lajos Alapítvány, amely állami forrásból bőkezűen áldoz az ilyesmire is.
A magyar gazdaság jócskán megszenvedte Orbán 15 évét, de sajnos más országok is hasonló tévúton járnak – állapítja meg Henrik Müller, aki gazdasági újságírást tanít a Dortmundi Műegyetemen, és korábban a Spiegel-konszernhez tartozó német Manager Magazin főszerkesztő-helyettese is volt.
Az amerikai elnök le sem tagadhatná, hogy ő írta a gázai Béketanácsról szóló levelet.
A tagság három évig ingyenes, de ha az amerikai elnök javasolja a bennmaradást, akkor nem kell fizetni a hosszabbításért.
Bezuhant az ipari termelés és az építőipar, és a kormány inflációs ígérete sem teljesült, de a Digitális Polgári Körök tagjainak írt miniszterelnöki levél másra fókuszál.
A testületbe meghívást kapott több politikai vezető, köztük az argentin elnök, az Európai Bizottság első embere és az albán miniszterelnök is.
Az év első békegyűlését, egyben a hatodikat azután tartotta a Fidesz a miskolci DVTK Arénában, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére tűzte ki a választást. Nem sok újdonságot mutatott a kormánypárt: volt háborúból való kimaradás, brüsszelezés, orosz-magyar barátság, de szóba került a magyarországi romák helyzete is.
Wolfgang Schüssel látni véli, milyen sors vár az unióban a magyar miniszterelnökre, szerinte szélsőjobbos pártok zászlóvivőjeként végzi.
A volt lengyel igazságügyi miniszter befogadásával Orbán Viktor bizonyítja, milyen messzire eltávolodott országa az EU-tól, ám a lépésnek vannak kockázatai – írja a német közmédiához tartozó Deutsche Welle Közép-Európával foglalkozó szerkesztője.
Egyre több fronton dúl a védjegyharc, amit a Tisza robbantott ki a Fidesz kampányszlogen weboldalának elhappolásával: úgy tűnik, az Alapjogokért Központ bosszút áll az Orbán által először 12 éve kimondott, Fel, győzelemre! szlogen levédésével, amit újabban már Magyar Péter is használ. Valaki a felgyozelemre.hu-t is lefoglalta már.
A miniszterelnök idén először ült be a Kossuth Rádió stúdiójába, gyorsan fel is sorolta, miért életbevágó, hogy a Fidesz-KDNP nyerje meg a választást.
Szijjártó Péter a lengyel külügyminiszterrel készült interjúra válaszképp már alaposan le is háborúpártizta és Soros-ügynöközte Radoslaw Sikorskit.
Donald Tusk lengyel kormányfő politikailag egészen másképp gondolkodik, mint magyar kollégája, Orbán Viktor, viszont ott liheg a nyakán jobboldali-populista ellenzéke, a Jog és Igazságosság párt. Így azután Lengyelország is hadakozik az Unióval – írja Viktoria Großmann és Verena Mayer, a német lap varsói, illetve bécsi tudósítója.
Nagyobbnak akar látszani a Fidesz, mint amekkora valójában. Magyar Péter most csak trollkodik, de lehet, hogy már ezzel is sikerült megakasztani a hatalmi gépezetet, az ellenzéki vezető pedig előre figyelmeztet: van miért tartani a kormánypárttól. Mi a politikai önmerénylet? Jöhet egy alkotmányos puccs? Metz Rudolf közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és Mikecz Dániel politológussal, az ELTE TK Politikatudomány Intézetének főmunkatársával Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Az európai normák folyamatos erodálódását csak súlyosbítani fogja a vezetők gyengesége. Sok múlik a magyar parlamenti választásokon is, írja a Politicón megjelent elemzésében az Eurázsia Csoport nevű washingtoni agytröszt európai igazgatója.
Rekordösszegű, 31 milliárd forintos rendezési költség jellemzi a Fidesz és a Tisza számára is sorsdöntőnek számító 2026-os választást, amit az államfő a lehető legkorábbi időpontra, április 12-ére tűzött ki. Pont arra a dátumra, amelyiket Orbán Viktor már tavaly nyáron a hasára írt.
Felváltva állítja a két legnagyobb párt vezetője a másikról, hogy „vergődik”.
