„Milyen volt? Harcos” – így összegezte Orbán Viktor a vártnál hamarabb befejeződő és tulajdonképpen semmilyen váratlan fordulatot nem hozó uniós csúcstalálkozót csütörtökön éjfél körül. A magyar miniszterelnök nem változtatta meg álláspontját az ukránoknak szánt 90 milliárd eurós támogatás blokkolásával kapcsolatban, a többi állam- és kormányfő pedig nem is akarta meggyőzni őt, csak elmondták neki a véleményüket. „Nem voltak boldogok, hogy egy decemberben meghozott döntést az ukránok olajblokádja miatt megváltoztattunk” – mondta Orbán, a többes szám azonban nem a többi vezetőt jelentette, hanem egyedül Magyarországot. A magyar kormányfő szerint azonban a jogi helyzet „teljesen világos”, ugyanis a döntési folyamat nem zárult le, ezért lehetett a korábbi döntést blokkolnia Magyarországnak. Orbán Viktor úgy értelmezte a helyzetet, hogy miután az ukránoknak szánt kétéves hitelről megállapodtak az állam- és kormányfők decemberben, az ukránok „olajblokád alá vették Magyarországot”. Azt meg sem említette, hogy az oroszok január 27-én okoztak a bombázásokkal súlyos károkat a Barátság-kőolajvezetékben.
Az unió vezetői egészen másképp látják a kérdést. Az általános vélemény az, hogy Orbán megzsarolta, túszul ejtette az EU-t azzal, hogy nem hajlandó jóváhagyását adni az ukránoknak korábban – többek között a magyarok részvétele nélkül, megerősített együttműködés keretében nyújtandó – 90 milliárd eurós hitelhez. Friedrich Merz német kancellár, a magyar kormánysajtó legújabb célpontja és Emmanuel Macron francia államfő gyakorlatilag ugyanazt ismételte el a csúcs után: elfogadhatatlan, az EU történetében példátlan és az unió alapértékeinek megsértése, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát.
https://hvg.hu/eurologus/20260319_eu-csucs-orban-viktor-veto
Azt a kérdést is mindketten figyelmen kívül hagyták, hogy a helyzetet mennyiben befolyásolhatja, hogy Orbán Viktor elveszítheti az áprilisi választásokat, és arról is hasonlóképpen nyilatkoztak, van-e B-terv a blokkolás feloldására. Merz szerint a B-terv a decemberi döntés volt – a kancellár arra utalt, hogy a hitelt végül nem uniós keretek között, hanem tagállami együttműködésben biztosítják a háborúban álló ország számára. Macron – aki szerint nincs B-terv – arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállami vezetők felkérték a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi ciprusi informális uniós csúcson tárgyalhatnak. (Decemberben az ukrán elnök még arról beszélt, hogy március végéig meg kell kapnia a pénzt, hogy ne kerüljön nehéz pénzügyi helyzetbe Ukrajna, most már a Nemzetközi Valutaalap kölcsönével ez a határidő valamennyire kitolódott.) „Egy tagállami vezető blokkolta a döntést, de valamilyen módon megoldjuk, hogy Ukrajna kapjon támogatást” – közölte a csúcs után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Orbán felelősségét emelte ki a csúcsot záró, Von der Leyennel közös sajtótájékoztatóján António Costa, az Európai Tanács elnöke is. A portugál politikus, aki jó ideje a magyar miniszterelnök szemére hányja, hogy a lojális együttműködés uniós előírását is sértve nem tartja a szavát, arról beszélt, hogy a találkozón az uniós vezetők elítélték Orbán Viktor hozzáállását. Kiemelte: üdvözlik Ukrajna erőfeszítéseit, hogy helyreállítsák az oroszok által tönkretett Barátság-olajvezetéket, de arra semmi garancia nincs, hogy Oroszország, amely a háború során eddig 23 alkalommal támadta meg a vezetéket, nem teszi meg ezt újból.
Ehhez képest Orbán arról beszélt, nem elég, hogy az ukránok újraindítják a vezetéket, arra is garanciát kell adniuk, hogy hasonló leállás nem történik meg a jövőben.
A magyar miniszterelnök a csúcsról távozóban az RTL kérdésére reagált arra is, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, ha Donald Trump kérné, akkor Magyarország küldene-e csapatokat a Hormuzi-szoros védelmére, azt mondta: megfontolnánk. A miniszterelnök szerint ez „marhaság”, majd hozzátette, hogy „ha lesz tengerünk és hajónk, akkor megfontoljuk”.
Orbánt kérdezték a migrációról is, a miniszterelnök elismételte sokszor emlegetett álláspontját, hogy nem engedünk be senkit. Ez némileg szembemegy Von der Leyen kijelentésével: a Bizottság elnöke arról beszélt, a közel-keleti krízishelyzettel kapcsolatban mostanáig nem látnak Európa felé mozgást, de „fel kell készülnünk, nem ismétlődhet meg 2015, de nem is fog megismétlődni, mert most jobban fel vagyunk készülve, mint akkor, és egységesek vagyunk”.
A brüsszeli találkozó legfontosabb témája egyébként nem Orbán zsarolása volt, hanem a versenyképesség, amely egyebek mellett az energiapiac szabályainak felülvizsgálatát is jelentené. Az uniós kvótakereskedelmi rendszer megváltoztatását a csúcs előtt tíz tagállam levélben követelte, ehhez képest a német kancellár úgy látta, az ETS komoly vívmány, amelyet meg kell őrizni. Von der Leyen is a rendszer előnyeit emelte ki, ugyanakkor arra tett ígéretet, hogy a közeljövőben a tagországok eltérő sajátosságait és rendszereit figyelembe véve finomhangolják azt.
