Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
A Gázai övezetben jelenleg harminc-negyvenezer terrorista lehet, a helyiek pedig felsorakozhatnak a Hamász mellett, mert rettenetes dolgokat élnek át az izraeli támadások kereszttüzében. Nemzetközi lapszemlénk.
Tíz régiót, köztük Odesszát és Ivano-Frankviszkot is dróntámadás érte.
De hosszan értekezett arról, hogy Európának B-tervre van szüksége, mert Ukrajna nem győzhet.
A NAFO nevű civil szervezet világszerte demonstrációkat jelentett be az orosz agresszió ellen.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Vaszilij Nyebenzja természetesen Izraelről beszélt, és nem az Ukrajna nagyjából ötödét jelenleg megszállás alatt tartó Oroszországról.
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni – ez az egyik olyan tanulsága az orosz–ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre – legfőképpen légierőre – van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.
A 118 megtámadott városban vagy faluban ketten haltak meg, és egy olajfinomítót is találat ért.
Az üggyel összefüggésben két orosz katonát tartóztattak le.
Az Európai Tanács elnöke szerint nemcsak Magyarországnak, hanem több tagállamnak is megvannak a saját csendes, de nagyon határozott különutas álláspontjai.
Már a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy a kormány a hibás és nem a szankciók.
A háború új szakaszába lépett, írja a német lap elemzése.
Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.
Tárt karokkal várják többek között a kínaiak, a szaúdiak és a törökök pénzét is. Magyarország viszont barátságtalan államnak számít hivatalosan.
Ki-ki közzétette a maga adatait az ellenség veszteségeiről.
Óriási erőket vetettek be az orosz megszállók Avdiivkánál, és a veszteséglistájuk is tetemes az ukrán hadsereg és a brit hírszerzés szerint.
A kölcsönös érdek ismét egymás mellé sodorta Oroszországot és Észak-Koreát, mely utóbbit Moszkva a Szovjetunió szétesése után magára hagyott.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
