Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Avgyijivka elfoglalásával akarja az orosz választók derűlátását kikényszeríteni Vlagyimir Putyin, mielőtt jövő márciusban újabb elnöki ciklust szavaztat meg magának. December 10-én újabb ember- és járműhullámot indított az agresszor az egykor 31 ezres kisváros felé. A feláldozható katonák és eszközök tömegével próbálják lezárni az ostromot, mint májusban Bahmutnál. Ha sikerül a következő hetekben elfoglalni Avgyijivkát, 29 négyzetkilométerrel bővül az orosz megszállás alatt lévő ukrán terület nagysága. Ez a lerohant ország 0,005 százaléka.
Ha minden Putyin tervei szerint alakul, a kisvárosban – papíron – több tízezer szavazatot adnak majd le az új orosz választópolgárok. Moszkvában ugyanis hétfőn bejelentették, hogy a négy, orosznak nyilvánított (de csak részben elfoglalt) ukrán megyében is szavazhatnak a polgárok a márciusi elnökválasztáson. Rájuk rendkívüli szabályok vonatkoznak majd a hadijog miatt. Vagyis a hatóságok kedvükre csalhatnak, és bizonyíthatják, hogy a romba döntött területek Putyint és seregeit éltetik.
A választási színjáték zavarba hozhatja Ukrajnát, mivel a tavasszal elvileg Volodimir Zelenszkij elnöki ciklusa is lejár. Neki is kampányolnia kellene Avgyijivka és Bahmut polgárainak szavazataiért, bárki kezén is legyen a két város, hiszen a voksolás aktusa mutatja majd meg az ukrán állam fennhatóságát. Nem véletlen, hogy Kijevben a legtöbben a választás elhalasztásáért emelnek szót.
Van elég más szavazás, ami joggal tölti el félelemmel az ukránokat.
