Az angol védelmi tárca szerint már többen léphettek le a mozgósítás előtt Oroszországból, mint amennyien megrohanták Ukrajnát; a gázszivárgások akár éghajlati katasztrófához vezethetnek.
Kell-e félni az úgynevezett fáklyázástól, a kontrollált gázégetéstől, és mibe kerül egy szénhidrogén-lelőhely lezárása, illetve újraindítása? Miért akarja teljesen leállíttatni a fáklyázást 2030-ra az ENSZ és a Világbank?
Az orosz pénzügyminiszter arra panaszkodik, hogy nem volt még ilyen nehéz dolga a költségvetéssel, pláne ha az energiaexport is kiesne. Itt még messze nem tartunk, de a magyar kormány „nemzeti konzultációjával” is erre való hivatkozással hárítaná át magáról a felelősséget az energiaválság ügyében.
Megélhetési költségek miatt kirobbant európai zavargásokat is valószínűnek tart negyedéves előrejelzésében a Stratfor geopolitikai tanácsadó cég. Ezek a zavargások átfedésben lesznek a lakosság egyes csoportjainak azon követeléseivel, hogy a kormányok az energiaválság kezelése érdekében enyhítsék az Oroszország elleni szankciókat.
Mozgáskorlátozottakat is besoroztak volna Oroszországban, a Spiegel szerint a CIA már hetekkel korábban figyelmeztette a német kormányt, hogy az oroszok arra készülnek, hogy felrobbantják valamelyik gázvezetéket a Balti-tengeren. Ez volt a „népszavazás” utolsó napja. Összefoglaló.
Miután egyre biztosabbnak tűnik, hogy az Északi Áramlat vezeték melletti lökéshullámot és gázszivárgást robbantás okozta, névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva arról ír a Spiegel, hogy hetekkel korábban egy tengeri robbantás veszélyére figyelmeztettek az amerikaiak.
Közzétette az OECD a 2022–2023-as gazdasági előrejelzését, a szervezet úgy számol, hogy Európa számára fájdalmas időszak következik, de még kitart a növekedés, Oroszországot viszont súlyos recesszióba taszítják a nyugati szankciók.
A Meta Oroszországból és Kínából üzemeltetett kamufiók-hálózatot talált – közölte a cég. Utóbbi csupán 80 fiókból állt, az orosz azonban jóval nagyobb volt: több mint 2000 fiókot és oldalt tartalmazott, és Ukrajnával kapcsolatban a Kreml-barát álláspontot közvetítette az amerikaiak felé. Mindkettőt lekapcsolta a vállalat.
Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával. A kormányfő talán el is hiszi egy új világrend eljövetelét, de ami a legfontosabb: a bűnbakokra épített kormányzati kommunikációban keletkezne súlyos zavar, ha eltérne az orosz–ukrán háború előtti iránytól.
Kétéves kölcsönös konzultációs egyezményt írt alá Szergej Lavrov orosz és Nikola Szelakovics szerb külügyminiszter. Ez kicsapta a biztosítékot Brüsszelben, mondván az ukrajnai háború idején aláírt egyezmény nem fér össze egy uniós tagjelölt ilyen diplomáciai elkötelezettségével.
Képes bizonyítékok vannak arról, hogy az oroszok leszállították a „Repülő Csernobilnak” is nevezett Burevesztnyik rakétát egy olyan észak-oroszországi területre, ahol további teszteket végezhetnek rajta.
Az orosz propagandasajtó nyolcvanszázalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.