szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A külügyminiszter Argentínában is felmondta a propagandát.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

„Naiv illúzió, hogy orosz–ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség, ehhez viszont fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Argentínában, Buenos Airesben.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 indonéziai ülésén jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.

„Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon”

– mondta Szijjártó.

„Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszerellátása, az egész világon az egekben van az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye” – magyarázta a külügyminiszter.

A kormány hónapok óta mondogatja a rendelkezésére álló összes platformon azt a narratívát, amit a külügyminiszter most is hirdetett: vagyis, hogy nem az ukránoknak kell tárgyalniuk, mert bár a háborút ők vívják, a nyugati világ, a NATO és az Egyesült Államok pénzeli, képzi, valamint látja el fegyverrel őket. A magyar kormány politikája a háború kezdete óta szembemegy a nyugati országokéval: bár a szankciókat megszavazták, nem győzik sulykolni, hogy azok nem elég hatásosak, nem hatnak Oroszországra, a Nyugat pedig eszkalálja a konfliktusokat, ha újakat, akár az energiára vonatkozókat akar bevezetni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!