Bár a 2014 óta nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország sokat megtanult abból, hogyan kell együtt élni a büntetőintézkedésekkel, a február 24-e óta tartó ukrajnai offenzíva miatti újabb megtorló lépések annyira komolyak, hogy azok hosszabb távon megrendítik a gazdaságot. Az első jelek már látszanak.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
Tovább folytatódik Oroszországban a hatalommal szemben kritikus művészek, értelmiségiek vegzálása. Tompa Andrea író véleménycikke a helyzetről.
Ukrajna nagy erőkkel dolgozik azon, hogy újraélessze dunai kikötőit, ahonnan nagyobb tételben tud gabonát exportálni. A német kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége közben amiatt aggódik, hogy az oroszok leállítják a gázszállításokat az Északi Áramlat 1 vezetéken. Eközben az oroszok már a tartalékosaikat mozgósítják.
Moszkva a kalinyingrádi blokád miatt fenyegeti a NATO és EU-tagállam Litvániát.
Oroszország délnyugati részén már zajlik az építkezés, melynek eredményeképp egy új orosz lézerfegyver állhat csatasorba.
Eközben Joe Biden úgy biztosította a briteket az USA-val közös, különleges kapcsolat folytatásáról, hogy Johnsonról még csak szót sem ejtett.
A finn parlament elfogadta a módosított határvédelmi törvényt, mivel attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin illegális migránsokat küld országuk felé.
Ukrajnának azonban további rakétákra lenne szüksége Oroszország ellen.
Putyin köre látványosan örül Boris Johnson lemondásának, az ukránok pedig remélik, hogy ugyanúgy kapnak fegyvert a britektől, mint eddig.
Újabb fordulatot vett az orosz–amerikai szembenállás: Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, a Duma elnöke figyelmeztette Washingtont, Oroszországnak van mit visszavennie az USA-tól. A politikus arra az Alaszkára gondolt, amit az amerikaiak 1867-ben vásároltak meg a cári Oroszországtól.
Egyes vállalatok alkalmazottjait túlórára kötelezheti a kormány, valamint az állam versenyeztetés nélkül, egyetlen beszállítótól vásárolhatja meg a különleges katonai műveletek végrehajtásához szükséges árukat és szolgáltatásokat.
Drámaian megváltozhat Izrael és Oroszország viszonya, miután az oroszok kiutasították a Zsidó Ügynökséget az országból.
132. napjába lépett az orosz–ukrán háború. Kövesse velünk a legfontosabb eseményeit.
Az oroszokkal szimpatizáló hackerek több száz alkalommal próbálták megbénítani Ukrajna rendszereit a háború február végi kitörése óta.
A Wikipédia kínai felületén is lehet olvasni az orosz történelemről, de mint most kiderült: az itteni bejegyzések között több hamis is volt.
Egy új illeték bevezetésével egyenlően, az összes fogyasztóra szétterítve kellene elosztani az orosz földgázszállítások csökkenése és esetleges teljes kiesése miatt keletkező költségeket Németországban - javasolja a szövetségi kormány hétvégi sajtójelentések szerint.
Oroszország soha senkinek sem ártott, s azért viszonyulnak sokan negatívan az oroszokhoz, mert irigylik az országukat – ezt Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje mondta egy Kalinyingrádban tartott istentiszteleten.
A moszkvai Lefortovo börtönben meghalt az 54 éves orosz fizikus, Dmitrij Kolker. A tudóst hazaárulással vádolták, s négy nappal ezelőtt egy novoszibirszki kórházból vitték át Moszkvába. Kolker végstádiumos hasnyálmirigyrákban szenvedett, s a szállítással csak rontottak állapotán
Több orosz forrás szerint is elfoglalták Liszicsanszkot, de ukrán katonák arról számolnak be, hogy még harcolnak a városban. Az orosz-ukrán határ orosz oldalán, Belgorodban lakóépületeket ért támadás. Itt követjük az orosz-ukrán háború eseményeit.
