Moszkva „megérti” Peking aggodalmát az ukrajnai háborúval kapcsolatban – mondta a Washington Post beszámolója szerint Vlagyimir Putyin csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnöknek az invázió óta tartott első személyes találkozójukon.

"Nagyra értékeljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban. Megértjük aggodalmaikat az ügyben. A mai találkozón mindezt természetesen részletesen tisztázni fogjuk" – mondta Putyin az üzbegisztáni Szamarkandban tartott megnyitó beszédében, egyben „kedves régi barátjának” nevezte Hszi Csin-pinget. Az orosz elnök hozzátette, Oroszország elkötelezett az "Egy Kína"-elv mellett, és elítélte az "Egyesült Államok provokációit” Tajvannal kapcsolatban.

������#Flash: Vladimir Poutine, Xi Jinping et le président mongol, Ukhnaagiin Khürelsükh, discutent de la construction d'oléoducs et de gazoducs entre la Russie et la Chine. pic.twitter.com/im9KErSYeA

— LSI AFRICA (@lsiafrica) September 15, 2022

A két vezető legutóbb februárban találkozott, hogy kinyilvánítsák a "határok nélküli partnerség" kezdetét, egyúttal a világ két legerősebb tekintélyelvű államának összefogását. Azóta azonban Oroszország Ukrajna elleni háborújában folyamatos katonai kudarcokkal néz szembe, Putyint nagyrészt elkerülték a nyugati vezetők, az orosz gazdaságot pedig példátlan szankciók sújtották.

Az invázió kezdete óta történt az első személyes találkozásuk – amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozójának apropóján tartottak – mindkét vezető számára rázós időszakban történt, és próbára teszi, a "határtalan partnerséget".

Az orosz erők ugyanis hatalmas veszteségeket szenvedtek el az ukrajnai hadszíntéren, Peking pedig egyre többször kerül összetűzésbe a nyugati országokkal Tajvan és Hszincsiang-tartományban zajló emberi jogi visszaélések miatt. Putyin számára a találkozó azt üzeni a lap szerint, hogy továbbra is globális szereplő maradhat, olyan barátok segítségével, akik osztják tekintélyelvű nézeteit és eltökéltségét egy új világrend megteremtése iránt, amelyben többé nem az Egyesült Államok dominál.

A kínai elnök számára három év után első külföldi útja jelezheti, hogy újra a külpolitikára helyezi a hangsúlyt az októberi pártkongresszus előtt, ami után a korábbi szokásjoggal szakítva harmadik elnöki ciklusát kezdené el. „A találkozó üzenete elsősorban az Egyesült Államok és a Nyugat részére a kölcsönös támogatás és szolidaritás demonstrációja” – mondta Yun Sun, a Stimson Center kínai programjának igazgatója a Postnak.

Mégsem valószínű, hogy Hszi konkrétabb támogatást nyújtana Putyinnak. Ezzel a nyugati országokkal ápolt kapcsolatát kockáztatná, ez pedig súlyosbítaná a hazai kihívások egyre növekvő listáját, beleértve a lassuló kínai gazdaságot, az ingatlanválságot és a lakosság elégedetlenségével járó szigorú „zéró-Covid” politikát.

Kína emelett igyekszik megőrizni a kényes egyensúlyt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. A kínai vezetők például békekötésre szólították fel a harcoló feleket. Közben támogatják az orosz álláspontot, mely szerint a NATO a hibás a konfliktus eszkalálásában a szövetség keleti terjeszkedése miatt. Peking tehát megpróbált erkölcsi támogatást nyújtani Putyinnak anélkül, hogy egyenesen támogatta volna az inváziót, vagy pénzügyi vagy katonai segítséget küldene, ami másodlagos szankciókat vonna maga után a Nyugat részéről.

Miután az ázsiai nagyhatalom ígéretet tett arra, hogy normális kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, Kína továbbra is szállít árukat Oroszországba, valamint importál orosz olajat és gázt. A kétoldalú kereskedelem 31 százalékkal nőtt 2022 első nyolc hónapjában a kínai vámadatok szerint.

"Az ukrajnai háború konkrét támogatása nem valószínű, a katonai támogatás és segítségnyújtás nincs az asztalon. Kínának nem kell támogatnia Oroszországot a háborúban: elég ha csak nem ellenzi az orosz fél lépéseit” – mondta Yun Sun a lapnak.

Az elemző szerint Kína valószínűleg folytatni fogja azt a megközelítést, amelyet a szakértők „pekingi terepnek” neveznek. Ez Oroszország diplomáciai támogatását jelenti egy olyan partnerség keretében, amelynek célja a Washington által vezetett nemzetközi rend ellensúlyozása, ugyanakkor a nyugati szankciók betartása.

Mielőtt Szamarkandba repült volna, Hszi Csin-ping Kazahsztánba látogatott, ahol találkozott Kasszim-Jomart Tokajev elnökkel. A szimbolikus jelentőségű találkozón úgy tűnt, finom üzenetet küld az ukrajnai háborúval kapcsolatban, megfogadva, hogy Kína határozottan támogatja Kazahsztán függetlenségét, szuverenitását és területi védelmére irányuló erőfeszítéseit, „bárhogyan is változik a nemzetközi helyzet”. Oroszország elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kazahsztán megtagadja a háború támogatását, vagy két kelet-ukrajnai orosz „köztársaság” függetlenségének elismerését.

Ukrajnához hasonlóan Kazahsztánban is jelentős az orosz ajkú kisebbség, a lakosság mintegy 18 százalékát alkotják, elsősorban az ország északi részén. Moszkva gyakran hangoztatott történelmi küldetése, hogy „megvédje” az oroszul beszélőket szerte a világon – ez az egyik hivatkozási alapja az orosz narratívának az ukrán invázióval kapcsolatban is –, ezért sok helyen úgy tekintenek rájuk, mint a bizonytalanság forrására.

Hszi közép-ázsiai utazásainak célja, hogy a régióban jobb kereskedelmi útvonalak és összeköttetéseket alakítsanak ki. Ez egyre sürgetőbb feladat, mivel Kína a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren konfliktus lehetőségével néz szembe, ami akadályozhatja a tengeri szállítás zavartalan működését – írja Washington Post.