Az uniós tagállamok elfogadták az egyes tagállamokra vonatkozó úgynevezett országspecifikus ajánlásokat, azt a dokumentumot, amelyben az EU az adott ország gazdasági folyamatairól mond véleményt, egyfajta áttekintést ad, és tanácsokat is megfogalmaz. Magyarország esetében meglehetősen kritikusan.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.
Az Európai Bizottság közzétette minden tagállamra vonatkozóan az országspecifikus ajánlásait, amelyek Magyarországra vonatkozóan tartalmaznak korábban már ismert elemeket, de megfogalmaznak benne új elvárásokat is. Ezzel párhuzamosan elindították – más országok társaságában – a túlzottdeficit-eljárást is, a kormány túlköltekezései és a bevételi oldalon tapasztalható hiányosságok miatt.
Az EU pénzügyminiszterei két fontos kérdésről is tárgyaltak Luxemburgban. Az egyik az új gazdasági kormányzásra vonatkozó csomag, amellyel a túlköltekező államokat ellenőriznék jobban, a másik pedig az országspecifikus ajánlások Magyarországra vonatkozó része. Utóbbi kapcsán Magyarország kettős mércét emleget.
Brüsszelben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Az EU kilátásait illetően összességében optimisták a Bizottságnál – Magyarországgal kapcsolatban ugyanez nem mondható el. A testület szerint komoly aggodalmakra ad okot a magyar gazdaság helyzete.
Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta az európai szemeszter tavaszi gazdasági csomagját, amelynek fontos része az országspecifikus ajánlások. Ezek elvileg nem kötelező jellegűek, a helyreállítási alapok odaítélése során mégis ragaszkodhat hozzájuk az Európai Bizottság. A legújabb Magyarországra vonatkozó ajánlásokból sem hiányoznak a korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatos elvárások.
Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába – persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel. A lealkudás fő oka az lehet: a kormány nem tud, és ezért nem is akar megfelelni a bizottsági elvárásoknak, ezért inkább lemond a pénzről.
És az új EU-költségvetés tervezete sem tetszik a pénzügyminiszternek.
