Jó sok tanácsot adott az EU a magyar gazdaságpolitika felelőseinek
Az uniós tagállamok elfogadták az egyes tagállamokra vonatkozó úgynevezett országspecifikus ajánlásokat, azt a dokumentumot, amelyben az EU az adott ország gazdasági folyamatairól mond véleményt, egyfajta áttekintést ad, és tanácsokat is megfogalmaz. Magyarország esetében meglehetősen kritikusan.
EUrologus
Magyarország a szokásosnál is több ajánlást kapott, amelyet igyekeztek hat pontban összezsúfolni, de az egyes pontokon belül is rendkívül részletes javaslatokat írtak le. Csak az első pontban legalább tíz különböző elvárást vagy elérendő célt fogalmaztak meg. Itt szerepel például az energiatámogatási intézkedések kivezetése (ezt szokta a kormány a rezsicsökkentés eltörlésének nevezni), az ár- és kamatsapkák megszüntetése, de a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása is.
A későbbiekben az ajánlások felhívják a kormány figyelmét az uniós források fontosságára, amelyek tekintélyes részétől még mindig el van zárva Magyarország a korrupciós kockázatok miatt. Ugyancsak megkérik Magyarországot az önkényes, adminisztratív piaci beavatkozások elkerülésére, az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó célzott jogalkotás beszüntetésére és a piactorzító állami támogatások gyakorlatának felszámolására.
Az ajánlások, amelyeket még június elején tárt a tagországok elé az Európai Bizottság – mint nevük is mutatja – nem kötelezőek. Az EU így fejezi ki azt a véleményét, hogy mivel kerülheti el egy ország a túlzott eladósodást, a költségvetési hiány növekedését. Ugyanakkor arra már létezik szankcionálási eljárás, ha ezeket a küszöböket egy kormány tartósan átlépi, és a folyamatok sem mutatják azt, hogy ebből a helyzetből egy ország ki tudna keveredni.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.
Nyitóképünkön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyújtja be Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a 2026-os költségvetési törvény tervezetét. Fotó: Lakos Gábor
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.