Magyarország a szokásosnál is több ajánlást kapott, amelyet igyekeztek hat pontban összezsúfolni, de az egyes pontokon belül is rendkívül részletes javaslatokat írtak le. Csak az első pontban legalább tíz különböző elvárást vagy elérendő célt fogalmaztak meg. Itt szerepel például az energiatámogatási intézkedések kivezetése (ezt szokta a kormány a rezsicsökkentés eltörlésének nevezni), az ár- és kamatsapkák megszüntetése, de a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása is.
A későbbiekben az ajánlások felhívják a kormány figyelmét az uniós források fontosságára, amelyek tekintélyes részétől még mindig el van zárva Magyarország a korrupciós kockázatok miatt. Ugyancsak megkérik Magyarországot az önkényes, adminisztratív piaci beavatkozások elkerülésére, az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó célzott jogalkotás beszüntetésére és a piactorzító állami támogatások gyakorlatának felszámolására.
Az ajánlások, amelyeket még június elején tárt a tagországok elé az Európai Bizottság – mint nevük is mutatja – nem kötelezőek. Az EU így fejezi ki azt a véleményét, hogy mivel kerülheti el egy ország a túlzott eladósodást, a költségvetési hiány növekedését. Ugyanakkor arra már létezik szankcionálási eljárás, ha ezeket a küszöböket egy kormány tartósan átlépi, és a folyamatok sem mutatják azt, hogy ebből a helyzetből egy ország ki tudna keveredni.
Az ajánlásokról ebben a cikkben írtunk bővebben:
Nyitóképünkön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyújtja be Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a 2026-os költségvetési törvény tervezetét. Fotó: Lakos Gábor
