Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2025-ös európai szemeszter tavaszi csomagját, amelyben szakpolitikai iránymutatásokat nyújtanak a tagállamoknak a versenyképesség, a jólét és az ellenálló képesség erősítése céljából. Ennek érdekében a csomag országspecifikus ajánlásokat is tartalmaz, amelyek tartalmazzák a szükséges intézkedések mértékét és sürgősségét három kulcsfontosságú területen:

• fiskális politika, beleértve az adópolitika és a közkiadások hatékonyságának növelését célzó reformokat,
• a helyreállítási alapok és a kohéziós politikai programok végrehajtása, valamint
• a fennálló és/vagy újonnan felmerülő strukturális kihívások.

Fontos része a csomagnak, hogy az Európa újrafegyverzését célzó Készenlét 2030 program keretében a Bizottság javasolta az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktiválását, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ideiglenesen túllépjék a nettó kiadások maximális növekedési ütemét a védelmi kiadások növelése érdekében. Ez a 3 százalékos tűréshatáron felül további 1,5 százalékos mozgásteret ad a kormányoknak, ami uniós szinten 650 milliárd eurós védelmi befektetések előtt nyit utat. 16 tagállam (Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) kérésére a Bizottság javasolja a tagállamok tanácsának, hogy hagyja jóvá ezeket a kéréseket.

A gazdasági csomag része, hogy az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás – amelyet uniós szégyenpadnak is szokás nevezni – hatálya alatt álló tagállamok közül Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében jelenleg nincs szükség további lépésekre. Ez nem azt jelenti, hogy az eljárás megszűnik, hanem hogy tovább zajlik, és figyeli a Bizottság, hogyan sikerül csökkenteniük a hiányt a kormányoknak.

A brüsszeli testület egy hosszú dokumentumban részletesen elemezte minden tagállam, így Magyarország gazdasági folyamatait is. Ennek végén hat pontban összegezték álláspontjukat, amelyeket úgynevezett országspecifikus ajánlások formájában hoznak a magyar kormány tudomására.

Ez a hat pont a következő:

1. Az Európai Tanács 2025. március 6-i következtetéseivel összhangban meg kell erősíteni az általános védelmi kiadásokat és a felkészültséget. Be kell tartani a nettó kiadások maximális növekedési ütemét, amelyet a Tanács 2025. február 18-án ajánlott a túlzott hiány helyzetének megszüntetése érdekében, miközben kihasználják a nemzeti mentesítési záradék szerinti magasabb védelmi kiadásokra vonatkozó engedményt. A sürgősségi energiatámogatási intézkedések leépítése. A makrogazdasági politikák hatékony koordinációjának és egyértelmű elhatárolásának folytatása a költségvetési és külső fenntarthatóság biztosítása érdekében. A fennmaradó ár- és kamatplafonok, valamint az azzal egyenértékű intézkedések fokozatos megszüntetése a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes elősegítése érdekében. A középtávú költségvetési keret megerősítése, az éves költségvetések elkészítésének összehangolása a költségvetési évvel és az éves költségvetések végrehajtásában a mérlegelési jogkör korlátozása. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésével.
2. Tekintettel az (EU) 2021/241. rendelet szerinti reformok és beruházások időben történő befejezésére vonatkozó határidőkre, sürgősen fel kell gyorsítani a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, beleértve a REPowerEU fejezetet is, és gyorsan végre kell hajtani az EU pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító szükséges intézkedéseket. Gyorsítani kell a kohéziós politikai programok (ERFA, MÁTA, ESZA+, KA) végrehajtását, adott esetben a félidős felülvizsgálat által kínált lehetőségekre építve. Optimálisan kell kihasználni az uniós eszközöket, beleértve az InvestEU és az Európai Stratégiai Technológiák Platform által kínált lehetőségeket is, a versenyképesség javítása érdekében.
3. Javítani kell a szabályozási keretet, és fokozni kell a versenyt a termékpiacokon és a szolgáltatásokban, különösen a kiskereskedelemben, az önkényes adminisztratív beavatkozások, az egyes vállalatoknak indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, testre szabott jogszabályok és a piacot torzító, államilag támogatott tranzakciók elkerülésével, valamint a vészhelyzeti intézkedések alkalmazásának a feltétlenül szükséges mértékre való csökkentésével, az egységes piac és a jogállamiság elveivel összhangban. Ösztönözni kell a tőkepiacok fejlődését az adó- és szabályozási ösztönzők növelésével. Meg kell erősíteni az innovációs keretet a közszféra és a vállalkozások számára a közkiadások kiszámíthatóságának javításával és a meglévő intézkedések kkv-kra való jobb összpontosításával.
4. Gyorsítani kell a fosszilistüzelőanyag-ellátás diverzifikálását az orosz forrásoktól való függőség fokozatos megszüntetése érdekében, és konkrét lépéseket kell tenni a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, különösen a dízel jövedéki adójához kapcsolódó és a lakossági szektor villamosítását akadályozó támogatások fokozatos megszüntetése érdekében. Javítani kell a rugalmasságot és a versenyt a villamosenergia-ágazatban a kiegyenlítő piac megerősítésével és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem fellendítésével. Javítani kell a vízhiánnyal szembeni ellenálló képességet a természetes vízvisszatartás és a megerősített adminisztratív kapacitások révén, valamint javítani kell a körforgásos gazdaságot, különösen a hulladékkezelési kapacitások megerősítésével.
5. Javítani kell az oktatási eredményeket és a felsőfokú végzettség megszerzésének arányát, és növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi általános oktatásban a tanári szakma vonzerejének további növelésével és a felsőoktatásba való hozzáférést biztosító felső középfokú végzettséget szerző tanulók arányának növelésével.
6. Növelni kell a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára kínált továbbképzési és átképzési lehetőségek révén, és biztosítani kell a hatékony társadalmi párbeszédet. Javítsa a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségét, és biztosítsa az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára. Célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat célozza meg a lakhatási ágazatban a támogatási intézkedésekkel, és növelje a lakáskínálatot, beleértve a szociális lakásokat is.

A fenti ajánlásokat még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ez azonban csak formai döntés szokott lenni.

Egy másik döntésével az Európai Bizottság szerdán arra a következtetésre jutott, hogy Bulgária készen áll az euró 2026. január 1-jétől történő bevezetésére. Ezzel a balkáni ország az euróövezet 21. tagállama lesz.