Vona Gábor akciója fájdalmas és sértő azon társadalmi csoportok számára, amelyek méltóságának védelme érdekében a bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet - reagált az MTI-nek az LMP frakcióvezetője arra, hogy a Jobbik elnöke gárdamellényben tette le a képviselői esküt pénteken.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására.
A parlamenti nyitónap ünnepélyességét elhomályosíthatja a Jobbik frakcióvezetőjének mellényével összefüggő közvita illetve az MSZP-nek a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőivel kapcsolatos obstrukciója. Már ma dolgozniuk kell a képviselőknek: többek között törvényt módosítaniuk a kettős állampolgárság rendezése végett. Ennek gyorsasága kételyeket ébreszt átgondoltságát illetően: Szlovákia rapid módon hazahívott nagykövetét nélkülözni fogjuk a karzaton.
Megalakult az új összetételű Országgyűlés, amelynek ülését Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg, beszédet mond Bajnai Gordon és Orbán Viktor.
Az MSZP négypárti egyeztetést javasol annak érdekében, hogy megakadályozza a Jobbik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában való jelenlétét és "a nyitó ülésén történő jogsértés megalázó elviselését".
A Bajnai-kormányra bízná a Fidesz, hogy mi történjen akkor, ha Vona Gábor a Magyar Gárda mellényében jelenik meg az Országgyűlés alakuló ülésén.
Az MSZP hárompontos különvéleményt csatol az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozathoz, mert csak ezzel együtt fogadja el annak tartalmát.
A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.
Május 14-én 13 órára hívta össze Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését - ismertette a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az államfő hétfői határozatát az MTI-vel.
A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.
A Fidesz elnöksége keddi ülésén arról tárgyalt, hogy mely törvényjavaslatokat tudják a lehető leghamarabb benyújtani az Országgyűlésnek - közölte Szijjártó Péter, a párt elnöki stábjának vezetője.
A parlamentbe jutott pártok képviselői röviddel az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről folyó tárgyalás péntek délelőtti megkezdése után úgy döntöttek, beengedik a sajtó képviselőit a megbeszélésre.
Május 14-re tervezi összehívni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését, feltéve, hogy a parlamenti választásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások lezajlanak addig.
Akár három évvel is csökkenhet az országgyűlés átlagéletkora a két újonnan bekerülő párt révén. Mindez annak az eredménye, hogy szinte új generációk juthatnak be a mostani választás nyomán a magyar parlamentbe.
Az Országgyűlés végrehajthatatlan törvényt alkotott az igazolással szavazásra - jelentette ki az országgyűlési képviselő-választás első fordulójának tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón az Országos Választási Bizottság elnöke hétfőn.
Az Országgyűlésből a tavaszi választások után távozó képviselők a szabályok szerint hat hónapig kapnak juttatást; az újra meg nem választottak a korhatár előtt öt évvel nyugdíjba vonulhatnak.
Elbúcsúzott a parlamenttől Katona Béla leköszönő házelnök is, aki a következő ciklusban már országgyűlési képviselő sem lesz.
A korábbi tervekkel ellentétben március 1-től nem jön létre a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, mivel az Országgyűlés jövő hétfőn nem szavaz újra a köztársasági elnök által korábban alá nem írt, megfontolásra visszaküldött törvényről - tudta meg az MTI.
A tervek szerint három napot ülésezik az Országgyűlés a választások előtt; jövő hétfőn derül ki, hogy lesz-e negyedik nap, az MSZP akkor dönti el, beadja-e a vitanapra vonatkozó kezdeményezését.
A választási fordulók időpontjait, a közjogi határidőket és az elmúlt ciklusok hagyományait figyelembe véve az MTI számításai szerint május közepe táján alakulhat meg az új Országgyűlés, és legkésőbb június közepére új kormánya lehet az országnak.
