szerző:
Szegő Péter

A Fidesz frakcióvezetője úgy látja: mindenki, még az MSZP szavazói is a változásra szavaztak tavasszal. Hódmezővásárhely polgármestere szerint „a sajtóban megjelenő kritikák, vélemények feltétlenül hatással vannak” pártjára. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy az új alkotmány tavaszi végszavazásáig elolvadjon a kétharmad és az alkotmányozó többség ne fogadja el az új alaptörvényt.

hvg.hu: Miért kellett névszerinti szavazást elrendelni a Rogán-féle alkotmánymódosításról?

Lázár János: Az alkotmánymódosításnál teljesen indokolt a név szerinti szavazás.

hvg.hu: Az ezt megelőző nyolc alkotmánymódosítás esetén mindig névszerinti szavazás volt?

L. J.: A legtöbbnél igen.

hvg.hu: Véletlenül nem azért volt név szerinti szavazás, hogy a Fidesz-frakció nyíltszíni színvallásra késztesse, sőt: megszégyenítse Navracsics Tibort?

L. J.: Ez föl sem merült. Sem a frakcióban, sem személy szerint bennem. Esze ágában nincs a frakciónak Navracsics Tibort megszégyeníteni.

Lázár János

A kormány támogatta, hogy a Médiahatóság elnökének legyen jogalkotási jogköre, abban volt csak ellentét, hogy ez mikortól működjék. A kormány ezt az új alkotmányba szerette volna illeszteni.

hvg.hu: Amikor Navracsics leadta a név szerinti szavazatát, szemmel láthatólag nem volt túl jó lelkiállapotban, erre még el kellett viselnie, hogy az MSZP-frakció gúnyosan megtapsolja.

L. J.: Nem ez volt a névszerinti szavazás lényege. Bárki, aki így érzi, az félreérti a helyzetet.

hvg.hu.: Egy vezető fideszes politikus pár hete a hvg.hu parlamenti tudósítójának azt mondta: könnyen lehet, hogy elfogadják azt az MSZP-s módosító indítványt, amely szerint a médiatörvény hatálya alól kivonnák az internetes és a nyomtatott médiát. Miért nem fogadták ezt végül el?

L. J.: Bizonyos korrekciók történtek. A szabályozásra szükség volt, a törvényt kedd hajnalban megszavaztuk és meglátjuk, hogy mi lesz az eredménye. Számomra a politikusok idevonatkozó tetteinél – gondolok például arra, a jelenetre, amikor az MSZP-frakció tagjai az üres címlappal megjelent Népszavát mutatták föl az ülésteremben – sokkal fontosabb az újságírók véleménye. Szerintem az ő álláspontjukat érdemes figyelembe venni.

hvg.hu: Mint az ábra mutatja, nem lett figyelembe véve…

L. J.: Sok mindent figyelembe vettünk.

hvg.hu: Ha ön szerint a huszonötmilliós bírságnak az elektronikus média egyes szereplőit kell megzaboláznia, akkor miért kellett ebbe belevenni a nyomtatott és az internetes médiát?

L. J.: Ez egy koncepció volt az előterjesztő részéről, aki meg tudta győzni a frakciót – ahol egyébként komoly viták zajlottak ezekről a kérdésekről. Ne gondolja senki, hogy a Fidesz-frakció tagjaira a sajtó nincs hatással. Nem mondom, hogy a Fidesz politikáját a sajtó határozza meg, de a sajtóban megjelenő kritika, vélemény föltétlenül hatással van ránk. A sajtó tükröt tart elénk és nem mindegy, hogy mi van a tükörben. Az az álláspont alakult ki, hogy ezt ebben a formában engedjük át, majd meglátjuk, hogy miképp működik.

hvg.hu: Szükség van huszonötmilliós büntetésekre, vagy akárcsak arra, hogy a huszonötmilliós büntetés lehetősége Damoklész kardjaként himbálózzék a szerkesztőségek feje fölött?

L. J.:  Az államnak kötelessége megvédeni az embereket és különösen a gyerekeket a rendkívül káros hatásoktól, amelyekkel nap mint nap a médiában találkozhatnak.

hvg.hu: A TV2-re és az RTL Klubra céloz?

L. J.: Nem kívánom kommentálni, általánosságban fogalmaztam. Az fontos számomra, hogy a gyerekeket védjük meg a negatív hatásoktól. Bizonyos éjszakai műsorokat nem délután vagy koraeste kell reklámozni. Egyébként a médiatörvény valamennyi passzusa Európa országaiban már ismert.

hvg.hu: Külön-külön, de nem így, egybeömlesztve.

L. J.: Nem példa nélküli a szabályozásnak ez a mélysége.

hvg.hu: Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese kedden lemondásra szólította föl Szalai Annamáriát, ha igaz a hír, hogy a Médiahatóság elnöke részt vett a Fidesz-frakció hétfő délelőtti ülésén. Szalai elismerte, hogy ott volt, de – mint fogalmazott –, ezzel törvényi kötelezettségének tett eleget, mert a megbeszéléseken a Médiatanács elnöke leendő jogalkalmazóként nyilvánított véleményt a médiatörvény tervezetéről. Kinek van igaza? Karácsonynak vagy Szalainak?

L. J.: Szalai Annamária a frakció meghívott vendégeként vett részt a hétfői ülésen. A képviselőtársaim a Rogán Antal-féle alkotmánymódosítási javaslat gyakorlatáról kérdezték az elnök asszonyt. A később a vitában már nem vett részt. Nem értem tehát Karácsony Gergely aggodalmait, ugyan miért ne tehetne fel kérdéseket egy országgyűlési képviselő egy nemzeti hatóság elnökének? Biztos vagyok benne, hogy Szalai Annamária az LMP frakcióülésére is elmenne, ha oda meghívnák és ebben semmi kivetnivalót nem találnék.

hvg.hu: Hétfőn, pár órával a végszavazás előtt egy vezető fideszes politikus azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „megszavazza a médiatörvényt, mert – bár számos részletkérdéssel nem egyet – kötelező szavazás van a frakcióban”. Ha a lelkiismeretére szavazna, akkor viszont nem szavazná meg. Lát-e hajszálrepedéseket a frakción belül? Elképzelhető-e, hogy az új alkotmány végszavazásakor már nem lesz a kormánytöbbségnek kétharmada?

L. J.: Elképzelhetetlennek tartok ilyen szituációt. A korábbi kormánypárti frakciókkal ellentétben az ilyen, párton belüli vitákat nem söpörjük a szőnyeg alá. Ezekről a konfliktusokról, véleménykülönbségekről szó van a frakcióban. Egyetlenegy vitát sem szeretnék elfojtani, a vitának mindig teret fogok engedni. Amikor viszont a vitának vége, akkor mindenkinek közös a felelőssége. A nyugdíjkérdés szabályozása vagy a médiaszabályozás komplex kérdés, ezért sokféle vélemény jelenik meg a frakcióban. A kormány, a frakció és a pártvezetés egyben tudta és tudja tartani ezt a rendszert, a hajók egy irányba haladnak. Meggyőződésem, hogy ez az egység kívülről és belülről is megbonthatatlan. Azon cél érdekében, hogy jó irányba fordítsuk ezt az országot, minden kormánypárti képviselő kész a kompromisszumra.

hvg.hu: A Fidesz miért akarja zárójelbe tenni az elmúlt huszonegy év politikai rendszerét? Annak a Fidesz is része volt – nemcsak 1998 és 2002 között, kormányon, hanem ellenzékben, 1998 előtt, illetve 2002 után, tekintve, hogy a parlamenti ellenzék is a rendszer része.

L. J.: A Fidesz is felelős az elmúlt huszonegy évért.

hvg.hu: Ha a Fidesz huszonegy éve ugyanannak a rendszernek a része, melyhez az 1989-es alkotmány köthető, akkor miért kell a Fidesznek új alkotmány, ráadásul szemmel láthatóan nagyon sokak, köztük jelentős közéleti személyiségek fönntartásait kiváltva ezzel?

L. J.: Volt egy választás áprilisban, amely során az emberek világossá tették: teljesen máshogy képzelik el az elmúlt húsz évhez képest a jövőt.

hvg.hu: Az elmúlt nyolc évhez képest, nem?

L. J.: Az elmúlt húszhoz képest is.

hvg.hu: Ha így van, ahogy mondja, akkor nem a Jobbiknak kellett volna kapnia több mint ötven százalékot? Húsz évet a húsz évért – hirdették.

L. J.: Nem. Mindenki, aki elment szavazni, a változásra szavazott, még az MSZP szavazói is, hiszen maga az MSZP is változást hirdetett a korábbi politikájához képest. Az érdemi változás kereteit, egy új ország lehetőségét demokratikus jogállamban az alkotmány adja meg. A jelenlegi alapszabály 1989-90-ben népszavazás és demokratikus legitimáció nélkül, paktumokkal és kerekasztal-tárgyalásokkal született meg. Ez az alkotmány ok-okozati összefüggésben van az elmúlt húsz év sikereivel és kudarcaival. Az új alkotmány lesz az alap, annak a kifejtése, hogy milyen értékekkel, milyen országot akarunk. Ráadásul az MSZP is azzal kampányolt, hogy a Fidesz alkotmányozni fog, ha kétharmadot kap – még talán királyságot is vizionáltak –, amit meg kell akadályozni. Az embereknek viszont eszük ágában sem volt megakadályozni a Fidesz kétharmados győzelmét. S természetesen a szocialisták királysággal riogatása sem jött be. 

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

 

hvg.hu: Említette, hogy huszonegy éve nem volt népszavazás az új alkotmányról. Úgy tűnik, most sem lesz. Miért nem? Tóth Zoltán választási szakértő szerint lehet népszavazást tartani az új alkotmányról.

L. J.: Mert van egy demokratikusan megválasztott parlament.

hvg.hu: Demokratikusan megválasztott parlament volt 2008 márciusában, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás idején is. Ha valamiről, akkor az új alkotmányról nem kellene népszavazás?

L. J.:. A választók azt mondják, hogy nem föltétlenül. Több közvélemény-kutatás szerint a választók jó része úgy gondolja, hogy az új alkotmány megvitatása és elfogadása a Parlament föladata. Vannak olyan kérdések, amelyek jobban érdeklik a választópolgárokat. Például, hogy ki válasszon köztársasági elnököt vagy, hogy milyen alkotmánybíróság legyen.

hvg.hu: Ha ne legyen népszavazás az új alkotmányról, akkor nem volt hiba a 2008-as népszavazás kiküzdése?

L. J.: 2006-ban a választók nem a kórházak bezárására és az egészségügy magánosítására adtak fölhatalmazást a szocialistáknak. 2010-ben – mint már említettem – viszont szerepelt a szocialisták kampányában, hogy akadályozzuk meg a Fidesz kétharmadát, mert ellenkező esetben új alkotmány lesz és a Fidesz „az államformát is királysággá változtatja”. A választópolgárok ennek tudatában nem akadályozták meg a Fidesz alkotmányozó többségét.

hvg.hu: Az elmúlt húsz év bűnei, gondjai, problémái, visszásságai a jelenleg hatályos alkotmány következményei?

L. J.: A tartalom nem választható el a keretektől. Nem hiszek abban, hogy az Alkotmány egy abszolútum, egy teljesen megközelíthetetlen dolog lenne és a hétköznapi valóságnak nincs köze hozzá. Hogyne lenne. Az Alkotmány értelmezése kapcsán születtek olyan döntések, amelyek alapvetően befolyásolják a mindennapjainkat.

hvg.hu: A 2,7 millió Fidesz-szavazó egy emberként követelte, hogy – teszem azt – a legfőbb ügyészt a továbbiakban csak kétharmaddal lehessen megválasztani, vagy, hogy Szalai Annamáriának legyen rendeletalkotási joga?

L. J.: Természetesen ezek e kérdések nem voltak áprilisban ott a szavazólapon, de a Fidesz a független intézmények mellett tört lándzsát már ellenzékben is. Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság tagjait életfogytig választják. Úgy hallottam, ott demokrácia van!

hvg.hu: Életfogytig, igen. Azaz nem újraválaszthatóak, vagyis még a gyanú árnyéka sem vetül föl, hogy újraválasztásuk érdekében a politikai hatalom számára kedves lépéseket tennének.

L. J.: Közép-Európában vagyunk…

hvg.hu: Ön említette az Egyesült Államokat?!

L. J.: Az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a Médiahatóság elnöke esetében a parlamenti ciklusokon átívelő mandátum híve vagyok. Ebből a szempontból nagyon jó szabály, hogy akinek lejár a mandátuma, az csak akkor válik meg a posztjától, ha megvan hozzá a kétharmados parlamenti támogatás. Az elmúlt években nem volt évekig elnöke a Magyar Televíziónak, a Legfelsőbb Bíróságnak, az Állami Számvevőszéknek, hiányoztak alkotmánybírák. Most a parlamenti pártok arra vannak kényszerítve, hogy vagy viseljék el a legfőbb ügyészt mandátumának lejárta után is, vagy kétharmaddal jussanak egyezségre az új legfőbb ügyész személyéről.

hvg.hu: Az újraválaszthatóság nem vonja maga után a politikai hatalomnak való megfelelés lehetőségét? Ugyanez természetesen az alkotmánybírákra is vonatkozik.

L. J.: Ezeket a lehetőségeket megvitattuk és hoztunk egy döntést.

hvg.hu: Ha már az Egyesült Államokat említette: az Egyesült Államoknak 223 év alatt volt huszonhét alkotmány kiegészítése. Nálunk fél év alatt volt kilenc alkotmánymódosítás. Nem túlzott egy kicsit a tempó?

L. J.: Nem gondolom. Az Alkotmánnyal kapcsolatban rengeteg kritika merült föl az elmúlt húsz évben. 1994 és 1998 között könyvtárnyi irodalmat hordott össze az akkori kormánytöbbség annak érdekében, hogy egy alkotmány megszülethessen, amiből aztán nem lett semmi.

hvg.hu: Mert a szociálliberális koalíció – a kétharmada ellenére – ragaszkodott ahhoz, hogy a hat parlamenti pártból legalább öt mondjon igent az új alkotmányra.

L. J.: Igen, mindenesetre nem lett belőle semmi. Nagyon szeretnénk, ha az ellenzéki pártok ismét részt vállalnának az alkotmány-előkészítésből. Januárban ajánlatot teszünk nekik. Jöjjenek vissza, mondják el az álláspontjukat, érvényesítsék az érdekeiket. Erre csak a tárgyalóasztalnál van lehetőség, nem az utcáról bekiabálva. Egyébként rengeteg kérdésben konszenzus volt a kormány- és az ellenzéki pártok között az új alkotmány kérdésében.

hvg.hu: Ha tavasszal úgyis új alkotmány lesz, akkor az eddigit miért kellett fél év alatt kilencszer módosítani?

L. J.: Az ország a társadalmi-gazdasági csőd felé haladt, gyorsvonati sebességgel. A Fidesz adósságot és üres kasszát, emellett teljes társadalmi káoszt örökölt. Az új kormány lépéskényszerben volt és azonnal cselekednie kellett. Amikor rád akar dőlni a ház, nincs idő azon gondolkodni, hogy milyen színű oszloppal támasztod meg a házat. Voltak olyan alkotmánymódosítások, amelyeket meg kellett lépni az összeomlás elkerülése érdekében. A Fidesz azért megbonthatatlan, mert a célban a frakció minden tagja és a teljes pártvezetés egyetért. Legföljebb a technikai kivitelezésben vannak viták.

hvg.hu:  Kíváncsi lennék, miért kellett az MSZP-közeliséggel nem különösképpen vádolható Kopits Györgyöt meneszteni?

L. J.: Azért, mert a Fidesz következetes, így tartja az álláspontját ahhoz, ami volt a Költségvetési Tanács fölállításakor is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök jelölje a Költségvetési Tanács tagjait. Nemcsak arra van szükség, hogy milliárdokért tanulmányokat írogassanak, hanem arra is, hogy a költségvetés benyújtása előtt, illetve elfogadása előtt kontrollt gyakoroljanak.

hvg.hu: Amikor a Fidesz ellenzékben volt, a Kopits vezette Költségvetési Tanács rendesen vitába szállt a kormánnyal. Nyilvánvalóvá tette, hogy független a pártoktól.

F. J.: Teljesen lényegtelen ebből a szempontból, hogy milyen Kopits úr politikai szimpátiája.

hvg.hu: S az is lényegtelen, hogy szakmai tevékenységében bebizonyította a pártoktól való függetlenségét?

F. J.: Ez egy nagyon fontos dolog, de ebben az ügyben engem nem az foglalkoztat, hogy ő baloldali-e vagy jobboldali. A Költségvetési Tanácsnak – ha van – több legyen a föladata: a törvénytervezet benyújtása előtt, illetve a törvény elfogadása előtt kontrollt gyakoroljon. Eddig nem volt erős kontroll: egy véleményt mondott el, amelyet többféleképpen lehetett értelmezni. A 2011-es költségvetésről szerintem semmi rosszat nem mondott. A jövőbeni kilátásokat tartotta bizonytalannak, de sokan megsüvegelnék azt, aki pontosan meg tudja mondani, hogy 2013-2014-ben milyen lesz a világ és az ország gazdasági helyzete.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma

"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma

Továbbjutott Babos a US Open első selejtezőjéből

Továbbjutott Babos a US Open első selejtezőjéből

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik

Hangszerek, melyekkel csökkenthető a fájdalom vagy karban tartható az elme

Hangszerek, melyekkel csökkenthető a fájdalom vagy karban tartható az elme

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

A félmillió Swift és Astra országa vagyunk

A félmillió Swift és Astra országa vagyunk