A közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson – állítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Bene Márton, aki a közösségi média politikai felhasználását kutatja.
A Momentum elnöke szerint, amíg nincs lezárva a listaállítás kérdése, addig a pártok nem kampányolnak teljes erőbedobással. A népszavazásra is kellene közös ellenzéki álláspont, az szerinte mindegy, hogy az bojkott lesz, vagy érvénytelen szavazásra való felszólítás.
Továbbítva kapták meg civilek az NVI dokumentumát, amelyben már azelőtt április 3-i választásról volt szó, hogy az államfő az időpontot kiírta volna. A civilek nem tudták róla, hogy a mintaanyagban csak mintadátumként szerepel az április 3., mert az erről szóló kísérőlevél elveszett az e-mail folyamban.
A kézikönyvön a 2022. április 3-ai dátum szerepel.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Fideszes képviselők tapasztalatai szerint a kormánypártiak táborát ugyanúgy egyberántják Márki-Zay Péter sértegetései, mint annak idején az MSZP közösségét a fideszes panelprolizás. Az ellenzéki egység súlyos krízisben volt az elmúlt hetekben, de most úgy tűnik, béke van.
Az ellenzék számára az összetartó erőt a győzelembe vetett hit jelenthette volna, az viszont három hónappal a választás előtt elillanni látszik – így aztán pusmogni is kezdtek Márki-Zay Péter leváltásáról. A miniszterelnök-jelölt elvesztette az előválasztást követő meccset a pártokkal szemben. A frakcióalapítást mostanra feladta, hogy a választási esélyeket megőrizze.
A digitalizációval kampányoló párt sem honlapot, sem e-mail címet nem adott meg a bírósági iratokban.
A Jobbik elnöke az Alfahírben kommentálta az ellenzéki miniszterelnökjelölt legutóbbi kijelentéseit, beszélt az ellenzék programjáról, illetve a közös listáról is.
A bankoknak egyenszövegben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket, hogy a kormánynak köszönhetik a jelzáloghitelek kamatainak rögzítését, és arról is, pontosan mennyit nyernek az intézkedéssel.
Európának sok idő kellett, de észrevette: Orbán Viktor rendbontása nem mehet tovább szó nélkül – mondta a hvg360-nak Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politikafilozófusa, populizmus-szakértője. Szerinte azzal, hogy Merkel eltűnik a színről, a Fidesz pedig kiesett a Néppártból, sokkal nehezebb feladat vár Orbánékra a 2022-es választásokon, ha pedig az ellenzék jól fókuszálja az üzeneteit, jó esélyekkel indulhat. Úgy véli, az erős vezetőkkel nincsen baj, azzal viszont igen, ha a pártjaikat is ki tudják üresíteni.
Mutatjuk a beszéd vonatkozó részének szó szerinti leiratát.
Márki-Zay szerint soha nem állt még olyan jól az ellenzék, mint most.
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.
Emlékszik még a Dubajból érkező OE-LEM gépre? Hát a hatvanpusztai Orbán-birtokra felülről? No és Orbán Viktor legnagyobb rajongójára? Idézze fel az évet a HVG fotósainak képeivel.
A szupernarratíva lehetővé tette azt az orbáni kommunikációt, mely szerint 2010-ben nem sima kormányváltás, hanem valódi rendszerváltás történt. A Fidesz hívei szemében azóta sem egy párt kormányzása, hanem egy új államalapítás zajlik. Elemzés.
A Kossuth-díjas író számára a koronavírus-járvány volt az év legrosszabb hozadéka. A legjobbnak azt tartja, hogy a környezetében senki sem lett súlyos beteg.
Az ellenzék az első diplomát ingyen adná, míg az egyetemek alapítványi működését felülvizsgálná. A tankötelezettség felső korhatárát sem hagynák érintetlenül, ha megnyerik a választást.
Az ellenzéki szavazók egyharmada is arra számít, hogy a jövő tavaszi választáson nem győz a Márki-Zay Péter vezette összefogás. A Medián gyorselemzése (lásd keretes írásunkat a cikk végén) rámutat ugyanakkor arra, hogy negyed évvel a választás előtt a magyarok többsége úgy érzi: „általában véve az országban” rossz irányba mennek a dolgok. A HVG elemzése szerint az ellenzéki pártok egyik legfőbb problémája az, hogy a pártok mostanáig sem tudta kibékülni a miniszterelnök-jelölti verseny végeredményével.
Nagyrészt a Gazdaságvédelmi Alapból vesz el forrásokat a kormány, hogy „csak” a GDP 4,9 százaléka lehessen az éves költségvetési hiány 2022-ben a választások elé időzített pénzszórással együtt.
