Bene Márton: Aktívan felügyelheti a magyar választást a Facebook
6 perc
2022.01.12. 11:00
A közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson – állítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Bene Márton, aki a közösségi média politikai felhasználását kutatja.
HVG: A 2018-as parlamenti választásokhoz képest szűkültek vagy tágultak azok a lehetőségek, amelyeket a közösségi médiumok nyújtanak a voksolás kimenetelének befolyásolására?
Bene Márton: A Facebook elég erős támadásoknak volt kitéve az elmúlt években a politikai tartalmak kezelése miatt, ezért az átláthatóság érdekében bizonyos dolgokban maga a cég változtatott. A közösségi médiában a hirdetések sokáig feketedobozként működtek: senki sem tudhatott róla, hogy ki milyen pénzeket költ ezeken a felületeken. 2019 óta azonban létezik a Facebook Ad Library, ahol már pontos választ kapunk erre.
A magyar nyilvánosság azonban nem tűnik túl érzékenynek a hirdetési költségekkel kapcsolatos esetleges visszaélésekre: a legutóbbi időközi országgyűlésiképviselő-választáson a fideszes Koncz Zsófia esetében tárták föl, hogy csak a Facebookon többet költött, mint amennyit a teljes kampányára költhetett volna legálisan, és még ennek sem lett látható következménye. (Az Állami Számvevőszék később azt közölte, Koncz Zsófia szabályosan költött a kampányra, a Facebook-hirdetéseket viszont nem vették figyelembe, mert "a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatóak be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé. Vagyis ez alapján nem számít kampányköltésnek. Az év végén kiadott tájékoztatóban viszont már azt írták, a közösségi médiafelülten megjelenő hirdetés is kampányeszköz, így ezeket is figyelembe kell venni*. - a szerk.)
Cikkünk korábbi verziójára reagálva az Állami Számvevőszék helyreigazítás iránti kérelmet küldött szerkesztőségünknek. Azt kifogásolta a szervezet, hogy az írásban félreérthető, hogy a közösségi média oldalain közzétett politikai hirdetés jellegű tartalmakkal kapcsolatban mi az álláspontja, valamint, hogy ez változott-e. Ezzel összefüggésben pontosítjuk, hogy az ÁSZ a 2021-es jelentésében azt állapította meg, hogy Koncz Zsófia kampányával kapcsolatban nem merült fel, hogy a törvényben meghatározott maximumot túllépő módon költött volna. Az akkori jelentésében az ÁSZ nem tért ki a Facebookon elköltött hirdetésekre, és felhívást sem tett közzé a jelöltek és jelölő szervezetek számára, hogy az általános szabályok szerint ezek kampányköltségeknek minősülnek.
Azt viszont a szervezet maga is jelezte, hogy a hazai hatályos jogszabályok alapján nehezen érvényesíthetőek a közösségi médiában megjelenő tevékenységekkel szemben a korlátozások, amennyiben azt az elszámolás során nem vallják be a kötelezettek. A szervezet a 2021. december 23-án kiadott kézikönyvében a jelöltek és jelölő szervezetek figyelmét kifejezetten felhívja, hogy a közösségi médiában megjelenő kampányeszközök költségeit is el kell számolni, azaz az 5 millió forintos limit alkalmazandó rájuk.
A fentiek alapján az előzmények eltérő értelmezése miatt az ÁSZ a HVG-t hazugnak nevezte nyilvános közleményében, amit ezúton visszautasítunk!
HVG: Melyek a legveszélyesebb eszközök a választások tisztességtelen befolyásolására a közösségi médián keresztül?
B. M.: A hirdetések mindenképpen, mert ahogy mondtam, az ottani költések – legalábbis az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján – még a pártok és a politikusok esetében sem minősülnek kampánypénznek, a nem intézményes politikai szereplők esetében pedig végképp nem. E jogi kiskapu kihasználására mindkét politikai oldalon vannak kísérletek, a különbség csak az, hogy a kormányoldal jó előre felépített erre egy erős infrastruktúrát, a Megafon projektet.
A másik megkérdőjelezhető befolyásolási módszer az algoritmusok manipulálása. A közösségi médiában azok a tartalmak jutnak el több emberhez, amelyek több reakciót váltanak ki, és a politikai szereplőknek módjuk van arra, hogy növeljék azoknak a reakcióknak a számát, amelyek az általuk propagálni kívánt tartalmakhoz kötődnek. Ennek kevésbé problémás megoldása az aktivisták közreműködése, amikor a pártok által mozgósítható támogatóknak megmondják, mely tartalmakat kell lájkolniuk vagy megosztaniuk, hogy a reakciószám fölmenjen.
A kormányoldal valószínűleg ebből a szempontból is előnyben van, mert ott több aktivista állhat rendelkezésre.
Ennél is megkérdőjelezhetőbb az úgynevezett botok alkalmazása, amelyek alatt olyan „felhasználókat” értünk, amelyeket a pártok automatizáltan tudnak mozgósítani. Ezekkel jelentősen meg lehet növelni egy adott tartalomnak a láthatóságát azáltal, hogy ezek a narratívák rengeteg reakciót kapnak.
Ron Werber az ellenzéknek: „Az isten szerelmére, arról győzzétek meg az embereket, hogy győzni tudtok"
Az ellenzéki összefogásnak egyetlen feladata van: a hangzatos üzenetek helyett a tömegmobilizációra fókuszálni, és nem félreértelmezett felméréseken rugózni - mondja Ron Werber izraeli kampányszakember és kommunikációs stratéga, aki a 2000-es és 2010-es években a magyar baloldalon több ízben is dolgozott, többek között Medgyessy Péter 2002-es kampányát is ő vezette.
Ez egy olyan pont, ahol a közösségi platformoknak választási lehetőségük lesz, hogy milyen szerepet akarnak betölteni a magyarországi kampányban. A Facebook már a 2019-es választásokon is számos ilyen botot, automatizált felhasználót távolított el a platformról. Ha a 2022-es kampányban kicsit erőteljesebben odafigyelnek ezen a fronton, akkor kevésbé jelent majd problémát, de ezt most még nem lehet tudni.
Nemzetközi reputációja szempontjából mindenesetre lehet, hogy kívánatosabb a Facebook számára, ha aktívabb szerepet játszik a magyar választásokon, tehát a nyugati elvárásoknak megfelelően aktívan felügyeli a demokratikus választási folyamatot.
Az viszont kérdés, hogy az eredeti szándékhoz képest mennyire hatékony eszköz a tartalomeltávolítás. Nem vagyok biztos benne, hogy Lázár János 2018-as bécsi videóját kevesebben látták azért, mert a Facebook eltávolította. Miután ilyenkor az összes többi oldal és csatorna nyitva marad, amely hangot tud adni az illető felháborodásának, az eredeti tartalom végül sokkal több emberhez jut el.
HVG: Van-e esély arra, hogy – különösen egy szoros választási küzdelemben – a végső eredményt is befolyásoló hatása legyen a közösségi médiának?
B. M.: Szerintem mindenképpen van.
A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a közösségi média hatással van a választókra, és bizonyos mértékben akár az eredményre is befolyással lehet.
Az egyik hatásgyakorlás, amely a közösségi médián keresztül kifejezetten jól működik, a bizonytalanok, illetve a politika iránt kevésbé érdeklődő választók meggyőzése. Ők azok, akik alapvetően elzárják magukat a politikai tartalmaktól. A televízión és az újságokon keresztül így kevésbé érhetők el politikai üzenetekkel, viszont a közösségi médián ők is fent vannak.
Deák Dániel: Intelligens vállalkozóként nem nagyon tennék már az Orbán-rendszerre
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2-3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
Az olyan tartalmak, amelyeket a saját ismerőseik osztanak meg, amikor a saját ismerőseik közvetítésén keresztül találkoznak politikai véleményekkel, kifejezetten erős hatással lehetnek a bizonytalanokra.
A másik fontos hatás az adott párttal rokonszenvező, de nem erősen elkötelezett választók mobilizálása. Azokat, akik szimpatizálnak a kormánypártokkal vagy az ellenzékkel, de nem biztos, hogy elmennének szavazni, fel lehet tüzelni, a közösségi élményen keresztül növelni lehet a választás tétjét a szemükben. Ezért a közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz 2022-ben.
HVG: Varga Judit igazságügyi miniszter egy-másfél évvel ezelőtt nagyon nekibuzdult, hogy a magyar kormány törvényt kezdeményez a Facebook szabályozására, de utóbb azt is mondta, hogy bevárják az uniós regulákat, tehát mintha elhalt volna ez a nagy igyekezet.
B. M.: Én is így látom, bár az is fontos szempont, hogy a magyarországi szabályozási törekvéseknek némileg más a fókuszuk, mint amivel Európában próbálkoznak. A magyar szabályozási szándékban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a Facebooknak ne legyen jogosultsága eltüntetni bizonyos tartalmakat, tehát a közösségi oldal ne tudjon cenzori tevékenységet folytatni, míg az európai diskurzusban fontosabb az álhírek és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
*Megjelenés után az év végén kiadott ÁSZ útmutatással pontosítottuk a cikket.