Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
Kiemelten fontos az Országos Bírói Tanács (OBT) választásának tisztasága, nagyon rossz lenne, ha árnyék vetülne rá – mondta a HVG-nek adott interjúban Matusik Tamás, az OBT elnöke. A szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagja, Abért János pedig azt mondta, nem fér össze a jogállami megoldással, hogy újra induljanak a tagságért.
Tatár-Kis Péter bírói szervezeteknek kiküldött levele befolyásolná a hivatalát ellenőrző Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztását.
A cikkel megsértették Vasvári Csabának, az Országos Bírói Tanács szóvivőjének jó hírnevét.
A törvény június 1-jén lép hatályba.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés reményében a kormány olyan civil szervezetekkel is egyeztetett, akikkel normális esetben szóba sem állna.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szerint félelmet akarnak kelteni azokban, akik velük tárgyalnak.
A Kúria elnöke nem támogatta az eredeti közlemény kiadását sem, és „visszatetszőnek” nevezte a kísérletet.
A kormánysajtónak akkor nem volt problémája, amikor Handó Tünde találkozott a Donald Trump által kinevezett amerikai nagykövettel, most viszont ezt politizálásnak tartják.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
Vasvári Csaba szerint ha igaz az, hogy Schadl György el akart mozdítani egy bírót és Tatár-Kis Péter ezért nem hajtotta el, az szintlépést jelent.
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága már meghallgatta őt, és ahogy azt borítékolni lehetett, elnyerte a kormánypárti többség támogatását.
A következő kilenc évben Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Senyei György Barna meghallgatásán meggyőzte az Országos Bírói Tanács tagjait jövő héten már meg is választhatja a Parlament.
