Cáfolta a kórház vezetése, hogy szerda délelőtt felmondtak volna a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház sebészei, melyről a Népszava értesült. A vezetés azonban elárulta, hogy korábban kaptak egy elkeseredett levelet az orvosoktól, melyben többek között túlterheltségüknek adtak hangot.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
Évi húszmillió forintos adóalap alatt ipartűzési adómentességet kapnak a vállalkozó soproni háziorvosok, így sokkal kedvezőbb körülmények között praktizálhatnak, ami csökkentheti az általános orvoshiányt is.
Kedden bár folytatódtak a tárgyalások a kormány, az orvosok, a mentősök és az ápolók szakszervezetei között a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, de tovább tolódott a végleges megállapodás elfogadása.
Az elmúlt kilenc évben a magyar orvosok 12 százaléka költözött külföldre, az itthon maradtak 16 százaléka pedig otthagyta a kórházakat. Sokan annak ellenére váltottak itthon, hogy anyagi előnyük nem származott belőle, ami a kiábrándultságukat is jellemezheti.
A kórház nem tartja kiugró adatnak, hogy 12 ápoló hagyja el a kórházat csak decemberben, hatan egy osztályról távoznak. Húszezer egészségügyi dolgozó már elhagyta az országot, ráadásul az utánpótlás képzése is gondokkal küzd. A hétvégén tiltakozó egészségügyi dolgozók a bérük két éven belüli megduplázását kérik.
Több szakorvos és osztályvezető is felmondott a fővárosi Szent Imre Kórházban, emiatt veszélyben érzik az ellátás biztonságát a kórház alkalmazottai. A kórház vezetése közleményben árnyalja a kialakult helyzetet, szerintük nincs veszélyben a betegek ellátása és minden szükséges operációt elvégeznek.
Nyolc aneszteziológusból hat felmondott a Szent Imre Kórházban, amely Budapest legjobb intézményei közé tartozik. Emiatt csúsznak a műtétek, nőnek a várólisták. A hvg.hu úgy tudja, külsősökkel próbálják megoldani a szakemberhiányt. A szakorvosok előtt néhány héttel Fejér Csaba osztályvezető távozott, a hírek szerint nem teljesen önszántából.
Régóta probléma az orvoselvándorlás a magyar egészségügyben, de ritkán áll elő olyan helyzet, ami a Soproni Erzsébet Oktató Kórházban. Ott ugyanis főorvosokat, osztályvezetőket, szakdolgozókat és egyéb alkalmazottakat is keresnek, mert nincs elég munkatárs.
A hazai orvosi felsőoktatás krémjét gondozó szakkollégium hallgatóinak nagyjából a negyven százaléka nem Magyarországon dolgozik. Külföldön nemcsak a munkakörülmények jobbak, hanem adott esetben előbbre jutni, az üvegplafont áttörni is könnyebb. Pedig a Korányi Frigyes Szakkollégium orvosait a magyar kutató- és oktatóegyetemek katedráira szánnák
Szegénykórházat állítottak fel a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt, beharangozandó a július elsejei egészségügyis tüntetést. Állítólag nagy a baj, de már húsz éve az, dacára a rendszeres tüntetéseknek. De miért sikertelenek a tüntetések?
Bár Orbán Viktor már tavaly bejelentette, hogy megállították az orvoselvándorlást, a kivándorló orvosok száma valójában nem csökkent.
Az idei első fél évben sem lassult érdemben az egészségügyi szakemberek elvándorlásának üteme, sőt a 25 és 29 év közötti, vagyis szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen is kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve – írja a Világgazdaság az Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott adatokra hivatkozva.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint idén szeptemberig már több mint 1600 egészségügyi dolgozó jelezte, hogy külföldön vállal munkát - írja az inforadio.hu.
A kedden hivatalosan is megnevezett új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán egyelőre elvi célokat fogalmazott meg a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Elsősorban azt, hogy vissza kell adni a szakmának a tiszteletet.
Több mint 900 egészségügyi dolgozó vándorolt ki külföldre az év első hat hónapjában. A legtöbben Angliába és Németországba készültek. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást.
Futószalagon érkeznek a legkülönfélébb esetek, miközben az előtérben akár egy teljes napot is várakozással töltő betegek egyre türelmetlenebbek. A 12 órás műszakban dolgozó személyzetnek szusszanásnyi ideje sincs: a háziorvosok sokszor ideküldik diagnózisra a várólisták elől kitérő betegeiket, és mióta a detoxikálók megszűntek, az ájult részegek is a szomszédos szobában józanodnak. Éjszakai műszak a Szent Imre Kórház sürgősségijén.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetüket.
Szeptember végéig elérte az 1660-at azon egészségügyi dolgozók száma, akik külföldön vállalnának munkát - olvasható a Világgazdaság pénteki számában.
Óriási, lényegében kiaknázatlan gazdasági lehetőségek rejlenek a külföldi diákokra építő fizetős, idegen nyelvű orvosképzésben, a hallgatók már most eurómilliókat hagynak az országban. Az orvoselvándorlás azonban néhány éven belül ezt is ellehetetlenítheti - a magyar egészségüggyel együtt.
