Az OTP Bank határozottan cáfolja a Csányi Sándor elnök-vezérigazgató egészségi állapotára és esetleges visszavonulására vonatkozó híreket - közölte a hvg.hu-val vasárnap délután az OTP Bank sajtófőnöke. Előzőleg a Magyar Nemzet online azt írta: értesüléseik szerint az OTP-vezér egészségügyi állapota miatt a visszavonulását fontolgatja, ezért adta el OTP-részvényeinek több mint felét.
Az OTP elnök-vezérigazgatója visszavonulására készül a Magyar Nemzet online szerint. A lap úgy tudja, hogy a döntés hátterében egészségügyi probléma állhat. Az OTP Bank sajtófőnöke lapunknak cáfolta a hírt.
Hiába ülnek 5 milliárd forint megtakarításon a parlamenti képviselők és a kormánytagok, nem szívesen kockáztatnak a magasabb haszon érdekében. A Blikk kiszámolta: csak 130 millió forintot tartanak részvényekben.
Elérte a 10 százalékos napi zuhanást az OTP a budapesti tőzsdén, a részvények kereskedését délután kettő előtt nem sokkal felfüggesztették, majd pár perccel később a kereskedés újra folytatódhatott. Ezek után még további, majdnem 4 százalékot gyengültek a bank papírjai. A brutális zuhanást Csányi Sándor csütörtöki részvényeladásai is fűtötték. Mindehhez pedig az társul, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban még nem kristályosodott ki a kormányzati álláspont, a különadók pedig még évekig maradhatnak.
14 százalékos zuhanást követően felfelé korrigált az OTP Bank részvényárfolyama azt követően, hogy kiderült, Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön értékesítette az ellenőrzése alatt lévő részvények több mint felét. Csányi elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesítésből származó bevételt. Az OTP részvényárfolyamának további alakulása függ a kormány devizahiteleseket megsegítő újabb döntésétől, és attól is, hogy az OTP Bank vezetői terveznek-e a következő napokban eladásokat.
Több hazai bank is eladósorban van, kisebb külföldi pénzintézetek a kedvezőtlen környezet miatt már távoztak is, a nagyok viszont kitartanak, sőt, újak érkezéséről is hallani pletykákat. A magyar bankrendszer átalakulóban van, a nagyobb tranzakciók egyelőre még váratnak magukra, az állam - akár csak a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását nézzük - pedig egyre nagyobb szeletet hasítana ki a piacból. És akkor még nem beszéltünk az oroszokról.
Teljesen félreértette a sajtó, az adósok és a miniszterelnök a Kúria múlt heti ítéletét, melyben a legfőbb bírói szerv érvényesnek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről korábban a bíróság úgy határozott, semmisnek kell tekinteni. Az ítélet alapján nem állítható, hogy az OTP nyerte a pert, az pedig még kevésbé, hogy az adósokkal szemben a bankok javára döntött a Kúria.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 130,15 ponttal, 0,68 százalékkal csökkent az elmúlt héten, és 18 893,81 ponton zárt pénteken.
Tervezett karbantartás miatt vasárnap a nap jelentős részében nem lesznek elérhetők az OTPdirekt bizonyos funkciói.
Egy szakértő szerint az OTP-nek a pozitív nemzetközi hangulat és a Kúria döntése is kedvezett a csütörtöki tőzsdei kereskedési napon.
Szárnyal az OTP árfolyama, amióta kiderült, hogy a Kúria döntése szerint érvényes az OTP Bank ügyfele által vitatott devizahitel-szerződés, de az árfolyamrés egy százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria negyed három körül hozta nyilvánosságra ítéletét.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. zárt tenderén, egyetlen ajánlattevőként, az OTP Bank nyerte el az e-útdíj on-line bankkártyás fizetéshez szükséges banki szolgáltatás végzését. A június 10-én született döntés eredménye a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
A Debreceni Ítélőtábla – megváltoztatva az elsőfokú döntést – a banknak adott igazat a devizaadóssal szemben. A perben azt próbálták bizonyítani, hogy a banknak nem volt joga beleírni a szerződésbe, hogy egyoldalúan módosíthatja a kamatot és a kezelési költséget is. Nem sikerült.
A magyar reklámügynökségi piac mintegy hatoda szívódott fel 2012 folyamán a megeglőző évhez képest. A forgalom több mint 16 százaláka – több mint 8 milliárd forint – vált semmivé tavaly, s az iparág rendkívüli módon koncentrálódott: a 30 legnagyobb nyereségű ügynökség 2,1 milliárdos össznyereségének csaknem 60 százalékát öt vállalkozás jegyezte.
A török piac zuhanása néhány magyar befektetőnek is fájdalmas lehetett – írja a Napi Gazdaság. Törökország a lap pénteki száma szerint az utóbbi évek egyik slágerpiaca volt, az utóbbi hetek utcai zavargásai azonban a tőzsdét is megtépázták.
A kedvező árú, kisebb alapterületű, felújítandó, illetve az újszerű, drágább családi házakat keresik leginkább országszerte. Óriásiak az árkülönbségek a megyék között, míg a legolcsóbb Nógrádban átlagosan 6,5 millió forintért keltek el a házak, addig a legdrágább Veszprém megyében 18,6 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára. Emellett egyre nagyobb az igény az olyan olcsó parasztházakra is, amelyek alkalmasak a vidéki életformára, azaz elegendő földterülettel rendelkeznek a háztáji gazdálkodáshoz.
Nem döntött a Kúria abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele indított a bankkal szemben, azért mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A legfőbb bíróság július 4-ére halasztotta a döntést. A tüntetők elkezdtek vonulni.
Az elmúlt három év alatt nyolc százalékkal csökkent a bankfiókok száma, ami a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szerint fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet. A pénzintézeti hálózatok változása mostanra sem állt le, de már bővítések és egyéb kedvező fejlemények is akadnak.
A magyarországi bankok (is) felfedezték a közösségi médiát, úgy fest, a csak a Facebookon elérhető potenciális ügyfélkör megüti a hazai pénzintézetek ingerküszöbét. Az OTP-nek például 82 ezres a facebookos rajongótábora, de a Twitteren és a YouTube-on is igen aktív.
Az új lakáshitelek mennyisége történelmi mélypontra zuhant, a pénzintézetek a szocpol emelését és a félszocpol bevezetését is szorgalmazzák.
