Sok kisembernek is komoly dilemmát jelent, hogy a kormány visszavonta az Otthon Start-beruházások kiemelt státuszát és ávilágítja a projekteket. A még építési engedélyt sem kapott lakásokból sokat eladtak már, a vevők joggal bizonytalanodnak el. Mely projektek kaphatnak végül zöld lámpát? És mit tehetnek a vevők, akik már beszálltak pénzzel a befagyasztott projektekbe?
A friss statisztika szerint az Otthon Start program segítségével a korábbinál jóval több fiatal vásárolt lakást. A kamattámogatásos hitel azonban csak egy szűk körnek ad valódi lehetőséget.
Erősödő kínálat mellett javulnak idén az első lakást vásárlók esélyei, különösen vidéken. A bérleti díjak is kevésbé nőnek, így a befektetők inkább a felújítandó lakások gyors megforgatásában gondolkodnak.
Az idén maximum szinten maradni képes építőipart visszavetheti egy esetleges kormányváltás, az iráni háború pedig egyenesen krízissel fenyeget. A szakma javaslatköteggel állt elő, amit a kormány elvben támogat, a Tisza Párt viszont nem reagált rá.
Ha meg nem is tilthatja, a saját, korlátozott eszközeivel gáncsolná a főváros az urbanisztikai katasztrófának tartott Szilas Liget projekt haladását. Bízva a választások utáni új helyzetben.
A lakhatási viszonyokkal foglalkozó Habitat for Humanity elmagyarázta, miért csak a magasabb jövedelműeknek kedvez a kormány kampányízű hitelkonstrukciója.
Nem csupán házakat kell tervezni, hanem várost is – mondja Budapest főépítésze, aki bécsi példákon keresztül mutatja meg, hogyan lehet élhető települést kialakítani.
Budaörs az Alkotmánybírósághoz fordul, mert jogsértőnek tartja, hogy a kormány a településekre kényszeríti a kamattámogatással megvásárolható lakások új toronyházait. Az eddig kiemeltnek minősített lakásberuházások fele a kormányhoz közeli üzletembereket gazdagítja – eközben a lakókörnyezetre és az ingatlanárakra gyakorolt következmények beláthatatlanok.
