Súlyponti gondokkal küzd a hazai építőipar, pedig tavaly már úgy tűnt, hogy túl van a nehezén. Két év visszaesés után 2025-ben 2,8 százalékkal nőtt volumenben, ami figyelemre méltó egy recessziós környezetben. Ráadásul az építőipar frontján átlagosan csupán félszázalékos növekedést produkáló Európai Unióban sem rossz ez a teljesítmény. A régiós államok közül ugyan Szlovéniában 10, Csehországban több mint 9, Szlovákiában pedig 7 százalékos volt a bővülés, de Lengyelországban stagnált, Ausztriában pedig 2,5 százalékkal visszaesett az ágazat. Folyó áron 8344 milliárd forint a hazai produktum, bő 8 százalékkal több, mint 2024-ben.
Némiképp árnyalja a képet – és befolyásolja a 2026-os kilátásokat – az EBI szakértő cég friss építésaktivitási jelentése. E szerint 2025-ben körülbelül 9 százalékkal kevesebb építőipari tevékenység indult, mint 2024-ben, összesen 2900 milliárd forintnyi. A lanyhaság különösen az esztendő utolsó három hónapját jellemezte.
A 2025-ös évet az mentette meg mégis a megkezdett projektek zuhanásától, hogy a harmadik negyedévben elindult az M1-es autópálya bővítése. Tavaly alig kétezermilliárd forintnyi magasépítésbe fogtak Magyarországon, ami a 2021–2025 közötti időszak legalacsonyabbja. Ugyanakkor a társasházi lakásépítések úgy felfutottak, amire húsz éve nem volt példa: 60 százalékkal növekedtek, a megkezdett magasépítéseknek mintegy a felével.
