Harmincféle gerinces, köztük hat dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő az elmúlt tíz évben a Bakonyból, amelynek egyedülálló élővilága volt a kréta időszak végén - mondta az Ősi Attila paleontológus az új ásatási szezon kapcsán.
Kilencvenhatmillió évvel ezelőtt élt őskrokodil megkövesedett maradványai kerültek elő Texasban, a Dallas melletti Lewisville-tóból.
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
Terepjáró méretű erszényes, diprotodon csontvázát tárták fel Ausztráliában. A háromtonnás szörny kétmillió évvel ezelőtt élt az ötödik kontinensen, a mai Queensland területén.
Az őskori primitív állatok némelyike a sötétben is kitűnően látott, erről tanúskodik az az 515 millió éves fosszília, amelyet a dél-ausztrál Kangaroo-szigeten fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy küzdő őshüllőpáros bizonyult a dallasi dinoszauruszárverés sztárjának: összefonódó csontvázaikért 2,75 millió dollárt (503 millió forintot) fizetett egy múzeum.
Egy Argentínában talált hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz maradványa az őslények egy újabb "hiányzó láncszeme" lehet.
A paleontológusok mindeddig úgy vélték, hogy a rövid fejű medvék nemébe tartozó Arctodus simus (óriás rövidfejű medve) rendelkezett a legnagyobb termettel, ám egy Argentínában előkerült fosszília új rekordert "állított fel".
Hosszú időn át a triceratops számított a legnagyobb testű szarvas őshüllőnek, ám a jelek szerint amerikai paleontológusoknak most sikerült azonosítaniuk a "háromszarvarc" dinoszaurusz "atyját", a hatalmas titanoceratopsot.
Vélhetően eddig ismeretlen kalmár 85 millió éves fosszíliájára bukkantak paleontológusok Peru északkeleti, amazóniai vidékén.
Kivételes felfedezést jelentő, jó állapotban fennmarad pteroszaurusz fosszília révén tudták tudósok első alkalommal megállapítani egy repülő őshüllő nemét.
Zsiráf nagyságú repülő dinoszauruszok képesek voltak levegőbe emelkedni, és nagy távolságokat megtenni - állítják amerikai és brit kutatók, akik vizsgálataikról a PLoS ONE tudományos folyóiratban számoltak be.
Kannibál volt minden idők egyik legnagyobb szárazföldi húsevője, a "zsarnokgyík", azaz a Tyrannosaurus rex, amely alkalomadtán saját fajtársait is bekebelezte - állítják amerikai kutatók, akik felfedezéseikről a PLoS ONE tudományos portálon közölték tanulmányukat.
Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.
A kétmillió évvel ezelőtt élt gyilokmadarak fejszeként használták csőrüket – derült fény az miocén korban élt madarak titkára.
A közhiedelemmel ellentétben nem a hatalmas, "tőrszerű" tépőfogaik, hanem termetükhöz képest igen erőteljes mellső végtagjaik segítségével bírták le a kardfogú tigrisek a zsákmánynak kiszemelt nagyvadat. A rég kihalt macskafélék titkos fegyverét brit tudósok leplezték le.
A pávákat megszégyenítő rituálékkal versengett a nőstények kegyeiért az őshüllők némelyike - derítették ki brit és ausztrál tudósok, akik kutatásaikról a The American Naturalist című folyóiratban számoltak be.
A világ legnagyobb dinoszaurusztemetőjét tárták fel a kanadai Alberta tartományban: a 3,8 négyzetkilométeres területen őshüllőcsontok ezreit fedezték fel.
Már hárommillió hatszázezer évvel ezelőtt, a korábbi feltételezéseknél 400 ezer évvel korábban is felegyenesedve, két lábon jártak az emberfélék.
Új szarvas dinoszauruszt azonosították amerikai paleontológusok. Ezzel három évtizedes tévedést orvosoltak, az Ojoceratopst "széttagolt" nyakfodra miatt ugyanis sokáig torosaurusnak vélték.
