Nemzeti minimumot hirdetett Magyar Péter: programjában sok a slágertéma – korrupció-egészségügy-oktatás –, de kevés az újdonság. A 2026-os választások messzesége mellett tudatosság is lehet abban, hogy ígéretei impozáns teendőlistává állnak össze, de többségük nem túl konkrét ahhoz, hogy számonkérhető is legyen. Galicza Dorina és Lengyel Tibor írása.
A közvélemény-kutató felmérése szerint gyakorlatilag teljesen eltűntek a kis pártok.
Küszködésre kárhoztatja Jun Szuk Jeol dél-koreai elnököt, hogy a parlamentben fölényes többségre tett szert az ellenzéke, amely nem nézi jó szemmel a közeledést Japánhoz, pedig az Washington Kína-ellenes szövetségét erősítené.
Harmadik ötéves mandátumát nyerheti el a rendkívül népszerű Narendra Modi indiai kormányfő, aki illiberális, de magabiztos és büszke Indiát teremtett.
Könnyű út vezet a rács mögül a kormányfői székbe és fordítva Pakisztánban, ahol a hadsereg játssza a forgalomirányító szerepét. Negyedszer kerülhet hatalomra a miniszterelnökségei után már két börtönbüntetést letöltött Navaz Sarif, akit óriási kihívások várnak.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
A hivatalos eredményre éjfélig kell várni, de az előzetes eredmények biztosnak tűnnek.
Lengyelország most új vonzáspont lesz Európában, hatalmas lehetőségek nyílnak előtte, írja Ivo Mijnssen a svájci lapban.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
Fokozta a feszültséget a választási kampányban a világhírű lengyel rendező, Agnieszka Holland filmje, amelyet a lengyel-belorusz határra vitt közel-keleti menekültekkel szembeni durva bánásmódról forgatott.
A programok érdemleges megvitatását a szlovák választási kampányban a háttérbe szorították a személyes konfliktusok, a bűnügyi eljárások és a Magyarországon keresztül érkező menekültek, csak annyi tűnik biztosnak, hogy az új kormánynak megszorításokat kell vállalnia.
A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
Áprilisig szakértői kormány vezeti az országot.
Mette Frederiksen azonban ígéri: megpróbál széles kormánykoalíciót alakítani.
A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.
Úgy kell feladni a levélszavazatokat, hogy április 3-án 19 óráig megérkezzenek. 64 ezer már befutott.
A CDU/CSU még soha nem szerepelt ilyen rosszul a választásokon.
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.
A parlamenti választást követően aligha indulnak újra a korábbi szavazásokat követő tüntetési hullámok Oroszországban. A Kreml felszámolta a valódi ellenzéket, így nem maradt, aki megszervezné a szabálytalanságok elleni tiltakozást.
Valódi verseny és szabad sajtó hiányában egyesélyes a hét végi oroszországi parlamenti választás kimenetele. A Vlagyimir Putyin mögött álló Egységes Oroszország várhatóan kétharmados többséget szerez, és komoly személycserék jöhetnek, hogy a Kreml felkészüljön az ország jövőjét hosszú időre meghatározó 2024-es elnökválasztásra.
