A győztesnek nem lesz kormánya? Sorra csapják rá az ajtót a szélsőjobbos Wildersre a mérsékelt holland pártok
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
„El tudjátok képzelni? 37 hely! – ezekkel a szavakkal reagált az EU-, bevándorlás-, meleg- és iszlámellenes holland Szabadság Párt (PVV) vezetője, Geert Wilders arra, hogy komoly meglepetést okozva ők szerepeltek a legjobban a múlt heti előrehozott parlamenti választáson.
A közvélemény-kutatások szerint a legtöbben az augusztusban – éppen a bevándorlási szabályok szigorítása miatt kitört vita miatt – megbukott legnagyobb kormánypárttól, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) nevű jobbközép párttól vándoroltak át Wildersékhez. A számok azt mutatják, hogy a PVV választóinak 15 százaléka az előző alkalommal, 2021-ben még a távozó miniszterelnök, Mark Rutte vezette VVD-re voksolt.
Az Orbán Viktor politikai szövetségesének számító, hatvanéves Wilders részben annak köszönheti, hogy a PVV 17-ről több mint a duplájára növelte a mandátumainak számát a 150 fős alsóházban, hogy leginkább ő határozta meg a kampány fő témáját, így a pártok elsősorban a bevándorlásról és a migráció okozta problémákról beszéltek. Ebben pedig a karizmatikus, platinaszőke politikus szerepelt a legjobban a vitákban – főleg az után, hogy a szavakat ugyancsak jól forgató Rutte közölte, távozik a politikából.