Erdogan választása jobban hasonlít Orbánéra, mint elsőre tűnhet
8 perc
2023.05.16. 17:00
A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
A törökországi elnökválasztás első fordulójában a hivatalban lévő Recep Tayyip Erdogan a szavazatok 49,5 százalékát szerezte meg, megelőzve ezzel fő ellenzéki kihívóját, Kemal Kilicdaroglut. Rezgett a léc, vagy talán még most is rezeg: ez az első olyan elnökválasztás Törökország történetében, amelyben egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát az első fordulóban, az ultranacionalista jelölt, Sinan Ogan 5,17 százalékot vitt el. Ez azt jelenti, hogy Erdogan és Kilicdaroglu egy második fordulóban méreti meg magát május 28-án.
Az elnökválasztástól eltérően az egyidejű parlamenti választás eredménye ugyanakkor döntő volt és Erdogannak kedves: az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezette koalíció megtartotta többségét, 322 mandátumot szerzett a 600 fős törvényhozásban. Az AKP győzelme demoralizálta az ellenzéket, és nem világos, hogy Kilicdaroglu Köztársasági Néppártja (CHP), illetve a Nemzet Szövetsége képes lesz-e újra elegendő embert az urnákhoz vinni.
Törökország és Magyarország annyiban mindenképp hasonlít egymásra, hogy mindkét államot egy olyan karizmatikus és erőskezű politikus irányítja, aki nyíltan az illiberalizmust hirdeti és nem hisz a liberális nemzetközi rendben sem. Mindkét országot éri az a vád, hogy letért a demokrácia útjáról. Magyarország esetében az Európai Parlament mondta ki, hogy nem tekinthető teljes értékű demokráciának, Törökországnak viszont még ennél is rosszabb a nemzetközi megítélése. Demokrácia nincs, de valódi választás van – jellemzően így foglalható össze, mi is ezeknek a típusú államoknak a sajátossága. Mindkét ország a NATO tagja, de sem Törökországot, sem Magyarországot nem hívták a Joe Biden amerikai elnök nagy demokrácia-csúcstalálkozójára, amelynek hivatalosan a demokráciák megerősítése és az autokráciák térnyerésének megállítása a célja.
Éppen ezért van óriási tétje a törökországi választásoknak, a nemzetközi sajtó pedig az első forduló előtt először értékelte úgy, hogy Erdogan akár meg is bukhat. A második forduló előtt már kevésbé bizakodóak azok, akik Erdogan vesztét jósolták. A törökországi választás azért is figyelemre méltó, mert sok hasonlóságot mutat a 2022-es magyarországi választással.