Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.
Az oktatásirányítás nem csupán a tanári érdekképviseleteket veszi semmibe, a rendszerszintű problémákat is eltagadja.
Minden gyerek mehet iskolába hétfőn az első két órára is, vigyázni fognak rá, legfeljebb sztrájk esetén nem lesz tanórája. Ha értesítették a szülőket a sztrájkról, akkor nem kell igazolás sem, ha nem kaptak értesítést a szülők, akkor viszont valahogy igazolni kell a hiányzást. Hétfő délután Budapesten szolidaritási autós demonstráció is lesz.
A pedagógusok délelőtt nyolc és tíz óra között tarthatnak figyelmeztető akciót a nem jogerős ítélet szerint. A szaktárca úgy látja, mégsem lesz sztrájk.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ennek nem csak a járvány az oka, hanem az is, hogy alapvetően kevesen választják a pedagógusi szakmát.
A vonatkozó rendelet szerint Kásler Miklós miniszter mentesítheti a pedagógusokat a kötelező oltás alól, de arra már nem tér ki a dokumentum, hogy pontosan milyen esetekben.
A pedagógusok sztrájkbizottsága közleményt adott ki pénteken, melyben visszautasítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalás közben, rendeletben hirdette ki „bérfagyasztó ajánlatát".
Nyílt levelet írt Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – azt kérik, hogy ismét igazolhassák az iskolaigazgatók azoknak a diákoknak a hiányzását, akiket a szülők a járvány miatt, elővigyázatosságból tartanak otthon.
A Pedagógusok Demokratikus Szövetsége szerint osztályösszevonásokhoz is vezethet a kötelező oltás bevezetése, Gulyás Gergely szerint nem lesz baj.
A szakszervezet szerint nem kötelezhetik az oltás felvételére azokat, akik nem közalkalmazottak, az Emmi szerint igen.
A PDSZ szerint a „hazugozás” a kormány tárgyalási taktikájává kezd válni.
A szakszervezet felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.
A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma elsőfokon kimondta: a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű. Három évre visszamenőleg ki kell fizetni a helyettesítési pénzeket.
Nem tekintik ajánlatnak, inkább a szakma megalázásának tartják a pedagógus szakszervezetek a miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatát, amely tízszázalékos – de csak lehetséges – tanári béremelésről szólt.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint az alacsony bérek és a munkaterhek miatt nem akarnak tanárok lenni a frissdiplomások.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságot alakítottak, amely azonnali hatállyal sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Céljuk: azonnali béremelés, a vetítési alap minimálbérhez kötése, a túlórák elszámolása és kifizetése, a munkaidő észszerű mértékű korlátozása.
Nagy port kavart Pécsen, hogy egy iskola megbecsült pedagógusát, Jancsula Dezsőt a bíróság első fokon elmarasztalta egy olyan ügyben, amelyben a szimpatizánsai szerint ő éppen azt tette, ami a feladata: igyekezett megvédeni a fiatalkorú gyerekeket az agressziótól és fenntartani a rendet az iskolában.
Nem Jancsula Dezső tette veszélyes a társadalomra, sokkal inkább az, ha a magára hagyott oktatásban a saját eszközeivel eljárni próbáló pedagógust kriminalizálják – írja szakszervezet.
A közlönyből derült ki, hogy indul a tanárok komplex ellenőrzése, de hogy ez mit takar, azt senkivel nem egyeztették.
A PDSZ felmérte a nevelésben-oktatásban dolgozók véleményét az iskolakezdés előtt: amellett, hogy a sztrájkhajlandóság óriásit nőtt március óta, mellbevágó eredmények születtek a munkatársak lakhatási szegénységéről, leterheltségéről, nélkülözéséről.
