Tárgyalni fogunk a tanárokkal, akik most épp sztrájkra készülődnek.

A péntek reggeli miniszterelnöki interjúban több ágazati béremelés ígérete elhangzott, de a pedagógusok számára ez volt ez egyetlen kézzelfogható ajánlat. Az derült ki, hogy a tanárok egyelőre nem kapnak fizetésemelést, mert Orbán Viktor szerint „hitelből nem lehet bért emelni, ezért nem tudnak egyszerre mindenkinek több fizetést adni”. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja a miniszterelnök, hogy jövőre valamikor 10 százalékos emelést kapjanak tanárok, amit 2023-ban egy nagyobb arányú emelkedést követhet.

A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) e hét kedden jelentette be, hogy közösen sztrájkbizottságot alakítottak és a tárgyalások kezdeményeznek a kormánnyal „az elviselhetetlen bérhelyzet azonnali megoldása, és a nevelés-oktatási intézményekben tapasztalható állapotok azonnali javítása érdekében”.

Ezért is volt meglepő, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag semmit nem ígért (még a nagy választási osztogatás közben sem) a tanároknak. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja kérdésünkre leszögezte:

Amit Orbán Viktor bejelentett az egy nagy nulla. Az emelés mértéke is, a 10 százalék is, meg a „lehetséges” szó is, és a 2023 is.

A 10 százalékos emelés – még ha az valóban be is következne, bár erre sem volt határozott ígéret – messze nem kompenzálná azt a bérkiesést, ami a bérrendszer minimálbértől való elszakításából következett. Nagy Erzsébet szerint azonnal beavatkozásra van szükség, „sokkal nagyobb mértékű egyszeri béremelésre és arra, hogy januártól újból a minimálbérhez kössék a pedagógus-előmeneteli rendszert”.

A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a miniszterelnöki nyilatkozatnak arra az ellentmondására hívta fel a figyelmet, hogy miközben Orbán arról beszélt, milyen jól teljesít a gazdaság, és GDP-arányosan 6 százalékos a növekedés, a pedagógusbérek emelése kapcsán hitelfelvételt emlegetett. „Nem értjük, ha ilyen jól dübörög a gazdaság, miért kell a pedagógusbérekre (és csak arra) hitelt felvenni.”

Totyik emlékeztet azokra az épp ma megjelent adatokra, amelyek szerint a tavalyi tanévben mindössze 2100 pályakezdő pedagógus kezdett el tanítani, miközben ez a szám a korábbi években még 6-8000 volt, és még az is kevés volt a nyugdíjba menők pótlására. „Ki fog itt tanítani ennyi pénzért?” – tette fel a kérdést. Orbán bejelentéséből – mint mondja – az következik, hogy jövőre egy nyolc éve a pályán lévő tanár a garantált bérminimumot fog kapni. „Hol van a világon olyan, hogy diplomások minimálbéren tanítanak?” Az alelnök azt is megjegyzete, hogy információik szerint egyre több állami vezető menekíti ki gyerekét, unokáját az állami iskolákból, ami azt mutatja, hogy ők maguk sem bíznak már az általuk vezetett állami közoktatásban.

Totyik a reggeli miniszterelnöki nyilatkozatot nevetségesnek, a szakma megalázásnak tartja. A PSZ elképzelése szerint egy kezdő diplomás tanárnak a mindenkori garantált bérminimumnál legalább 30 százalékkal többet kell keresnie. Ez azt jelenti szerinte, hogy 60 százalékos emelésnek kell bekövetkeznie, hosszabb távon pedig a mindenkori minimálbérhez kell kötni, szerintük is, a tanári bérrendszert.

A szakszervezetek tehát három napja alakították meg a közös sztrájkbizottságot ás kezdeményezték a kormánnyal a tárgyalásokat, most – mint mondják – várják azt, hogy legkésőbb keddig a miniszterelnök kijelölje, kivel tudnak tárgyalni. Az orbáni bejelentést mindenesetre nem tekintik tárgyalási alapnak. Azt mindkét szakszervezeti vezető pozitív fejleménynek tartja viszont, hogy Orbán jogos igénynek nevezte a pedagógusok a béremelését. Hogy mit fognak lépni, az a sztrájktárgyalásoktól függ.

Végül is, azt megígérte Orbán, hogy leülnek tárgyalni velük.