Az állam évi egymilliárdot költ majd tanfelügyelőkre

A szakszervezet felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.

  • hvg.hu hvg.hu
Az állam évi egymilliárdot költ majd tanfelügyelőkre

Az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont "professzionális szakértők" megfelelő díjazására költi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt az évi mintegy egymilliárd forintos többletforrást, amiről még tavaly, éppen a koronavírus-járvány berobbanása és az iskolák bezárása után született kormányhatározat – írta meg a Népszava a tárca tájékoztatása alapján.

A lap szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csak idén szeptemberben szerzett tudomást a pluszforrásról, mert a kormány nem egyeztetett az érdekképviselettel a tervezett változásokról.

A cikkben felidézik, hogy a kormányhatározat szerint 2021-re 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítani a költségvetésben a tanfelügyeleti rendszer folyamatinak áttekintésére, megerősítésére. Az Emmi szerint erre azért volt szükség, mert a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek.

A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet viszont felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.

Nagy Erzsébet úgy látja, hogy a külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség,

mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben.

Szerinte az Emmi érvelése hibás: a törvény szerint a mesterpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál, az órarendjeiket is e szerint állítják össze. Vagyis: ha kevesebb feladatuk lesz a tanfelügyeletben, azzal nem lesz több iskolai feladatuk.