Közel félezer tanár mondott fel a státusztörvény elfogadása után
Egyelőre nem látszik nagy felmondási hullám, de sok tanár csak szeptember elején léphet.
Egyelőre nem látszik nagy felmondási hullám, de sok tanár csak szeptember elején léphet.
Akiknek már van szakdiplomájuk, gyorsabban szerezhetnek az adott területen tanári diplomát. Bővül azoknak a képzéseknek a köre is, amelyekre épülve tanári képesítést lehet szerezni.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a tanár-diák arány is mutatja, hogy meg kell becsülni a magyar oktatást.
A tiltakozók nem maradnak csendben, augusztustól országjárásra indulnak és ősztől újabb tüntetéseket szerveznek.
A tankerületek folyamatosan bírálják el a beérkezett pályázatokat.
Ötből két kérdés volt eddig versenyben, végül ezekhez sem kezdhetik meg az aláírásgyűjtést.
Vannak, akik még kivárnak, de azt nem lehet tudni, hogy a tanév közben távozók pótlását hogyan oldják majd meg az iskolákban.
Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva", mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.
Az álláshirdetés szövege szerint a tanárok egy sor olyan készséggel rendelkeznek, amiket eredményesen kamatoztathatnának a tanácsadói karrier során is.
Soproni Tamás polgármester szerint az önkormányzat tömködi be az állam által hagyott lyukakat.
Egy nappal a státusztörvény elfogadása után kaptuk el Pintér Sándor belügyminisztert.
Kedden elfogadta a parlament a hosszú hónapok tiltakozásait kiváltó státusztörvényt, miközben a Kossuth téren pár tucat pedagógus, diák, és a gyerekek jövője miatt aggódó szülő gyűlt össze.
A tárca továbbra is Brüsszeltől várja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket.
A képviselők 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett, a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt fogadták el a tanárokat érintő jogszabályt.
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.
Július 4-én szavaz az Országgyűlés a bosszútörvénynek is csúfolt jogszabályról, ez idő alatt demonstráció lesz a Kossuth téren.
A státusztörvény tervezetéből valamiért kimaradtak a bérezés részletszabályai, így nagyon furcsa helyzetek állhatnak elő a gyakorlatban.
A közalkalmazotti munkaviszonyban álló tanároknál azonban ennek semmilyen jogalapja nincsen – figyelmeztet a jogvédő szervezet.
Azoknak, akik 2017-ben kezdték meg a pedagógusképzést, az ötöde kezdett friss diplomásként iskolában dolgozni az előző tanévben.