Christine Lambrechtet a hivatalba lépése óta kritizálják az inkompetenciája miatt és azért is, mert nem tudta tartani a lépést a háború következtében megváltozott német védelmi politika diktálta irammal.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.
Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja.
Közülük kettőnek a korábbi megbízatását újította meg az új miniszter, egy pedig új.
A kormánypárt népszerűsége gyakorlatilag a választási győzelem óta, ha apránként is, de folyamatosan csökken, aminek egyfelől a gazdasági válság, másfelől pedig az oktatási rendszerrel kapcsolatos feszültségek az okai.
Közben öt kerület DK-s vezetője pert indított a kormány ellen, míg a IX. kerület élén álló Baranyi Krisztina még gondolkodik azon, hogy beszálljon-e melléjük.
A magyar miniszterelnökben az ukránok 69 százaléka nem bízik.
Salát Gergely Kína-szakértő szerint a keleti nyitás politikájába becsúszott egy kommunikációs félreértés, de ha a debreceni akkumulátorgyár tényleg megvalósul, az nagy dobás lesz – írja az e heti HVG.
A furcsa gyakorlatot követő székelyföld.ma oldalról semmit sem lehet tudni, az impresszumuk is teljesen üres.
Pártegyetemeket csinált a kormány Gyurcsány Ferenc szerint azzal, hogy alapítványi fenntartásba adta az intézményeket. Az Erasmus-program felfüggesztésével kapcsolatban megnyilvánuló DK-elnök megérti az EU-t, hogy nem akarja „a tolvajt még külön is megjutalmazni”.
Az elnök azt is elmondta, hogy ügyvédei tanácsára nem érdeklődött az iratok tartalma iránt.
Első ránézésre hat bukott ellenzéki párt mellé semmi szükség nincs egy hetedikre. Akkor miért jön létre az új pártja? Összeszedtük a lehetséges okokat.
Egy iskolán kívüli, tanároknak szóló továbbképzésen háborodott fel Rétvári Bence KDNP-s államtitkár, kijelentve, hogy a gyereknevelés a szülők, nem az NGO-k dolga. Facebook-posztja alatt a vele egyetértő kommentelők fenyegetnek és uszítanak, betiltást, cenzúrát követelve.
A független képviselő szerint csak széles körű összefogással lenne szabad új pártot alapítani, és nincs értelme hamis reménnyel kecsegtetni a kiábrándult ellenzéki szavazókat.
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
A Belügyminisztérium irattárában iratok átvizsgálásával folytatódik az a per, melyet még tavaly nyár elején indított lapunk, a HVG, hogy megtudjuk végre, mi áll a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveiben. Az iratokat az állam nagyon nem akarja kiadni: először döntés-előkészítő jellegükre hivatkoztak, majd állításuk szerint titkosították a dokumentumokat, sőt egy külön kormányhatározattal is igyekeznek blokkolni az információk nyilvánosságra kerülését.
Állami pénzből felújított kastélyok, kedvezményes hitelek segítik, ahol csak tudják a kormányfő vejének gazdagodását.
