2025 sem telt el szánalmas, nevetséges, vagy éppen megbotránkoztató teljesítmények nélkül, így nem maradhat el az év végi citromdíj-szavazás a HVG-n. Amellett, hogy a magyar közélet hónapok óta gőzerővel készül a jövő áprilisi választásokra, az Egyesült Államokban idén kezdte meg működését a második Trump-adminisztráció.
Karlendítéstől a leépítésig
Az amerikai elnök beiktatási ünnepségének legnagyobb botrányát Elon Musk, a Tesla és az X tulajdonosa okozta, amikor beszéde közben olyan mozdulatokat tett, amelyeket nehéz nem náci karlendítésnek látni. Az üzletember, aki pár hónappal korábban Donald Trump kormányzati feladattal is megbízott, azzal védekezett, hogy az erről szóló felháborodás „piszkos trükk” a lejáratására, ráadásul már unalmas is, hogy egyesek „mindenkiben Hitlert látják”.
Musk mozdulata nagy visszhangot vert a közösségi médiában is, ahol az egyik legfőbb érv amellett, hogy vállalhatatlan gesztust tett, az volt, hogy még azok sem szívesen mutatják be, pontosan milyen szögben állt a karja, akik egyébként védeni próbálják. A szélsőjobboldali vádak eloszlatásán az sem segített, hogy Musk néhány héttel később a német AfD kampánygyűlésén jelentkezett be, Németország legnagyobb reménységének nevezve a csoportosulást. Politikai szerepvállalásának meg is lett az ára, a Tesla részvényei zuhanni kezdtek, Amerikában pedig kisebb mozgalom alakult abból, hogy a nézeteit ellenzők sorra eladták elektromos autóikat, vagy legalábbis felmatricázták: „még azelőtt vettem, hogy Elon megőrült volna”.
Mindeközben az üzletember megkezdte munkáját a kormányban is, ahol feladata a kormányzati hatékonyság növelése lett. Meggyőződése volt, hogy Amerikának alapvetően a saját dolgával kellene törődnie, ahelyett, hogy mindenhol rendszerváltást erőltet, ezért többek között leépítésekbe kezdett, illetve a Szabad Európa finanszírozásának megszüntetéséről beszélt februárban – aztán november végére ebből valóság is lett.
Musk és Trump kapcsolatában végül az amerikai elnök által indított vámháború tett be végleg, amely tovább rontotta a Tesla-eladások statisztikáit. Nem sokkal azután, hogy Trump közölte, Musk szabadon dönthet arról, meddig végzi a fehér házi munkáját, a világ leggazdagabb embere az X-en jelentette be távozását, egyben köszönetet mondott Trumpnak a lehetőségért.
Musknak ezek mellett számtalan érdekes húzása volt: láncfűrészt lengetett a CPAC színpadán, verekedni hívta Vlagyimir Putyint, felvetette, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból és az ENSZ-ből, az EU zászlóját pedig sarlóval és kalapáccsal egészítette ki. A Fehér Házból való távozását követően Musk arról posztolt, hogy Trumpnak köze lehet az Epstein-aktákhoz, majd törölte bejegyzését és más módon fordult szembe egykori szövetségesével: bejelentette, hogy pártot alapít.
🙏🏻🙏🏻🙏🏻
Nem Elon Musk volt az egyetlen, aki egészen elképesztő mutatványokat produkált a kormányzás első hónapjaiban. Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szivárogtatási botránya márciusban robbant ki, amikor az Atlantic megírta, hogy a főszerkesztő Jeffrey Goldberg bekerült abba a Signal-csoportba, ahol Pete Hegseth védelmi miniszter a jemeni húszik elleni támadás tervét osztotta meg kollégáival.
Goldberget néhány héttel korábban Michael Waltz, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója vette fel a csoportba, amelynek tagjai voltak többek között Marco Rubio külügyminiszter, JD Vance alelnök, Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, Tulsi Gabbard hírszerzési főnök, Scott Bessent pénzügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter is. A beszélgetésben jópár napon át szó volt a húszik ügyéről, így kiderült az is, hogy csapást terveznek a jemeni lázadókkal szemben, amivel JD Vance nem értett egyet, mondván, a lépés következetlenséget jelent Washington Európa-politikájában.
Az ügy akkor vált igazán aggályossá, amikor Pete Hegseth műveleti részleteket kezdett posztolni a húszik elleni támadásról, leírta, hogy az amerikai haderő milyen fegyverekkel, milyen célpontokat, milyen sorrendben tervez megtámadni. Erre Vance azt felelte, hogy imádkozni fog a győzelemért és még ketten a csoport tagjai közül helyeztek el imádkozós emojikat (🙏🏻) az üzenet alá.
Hegseth üzenete szerint két óra múlva indult az első támadóhullám, ez így is lett, de az Atlantic csak másfél héttel később közölte a szivárgásról szóló cikkét. A történteket az amerikai kormányzat eleinte viccelődéssel akarta enyhíteni, Elon Musk például arról posztolt, hogy a legjobb hely egy holttest elrejtésére az Atlantic második oldala, mert senki nem olvassa addig a lapot. Donald Trump állítása szerint semmit nem tudott a történtekről, Hegseth pedig tagadta, hogy „háborús terveket”, állam- és hadititkokat vitattak volna meg. Válaszul az Atlantic újabb képernyőképeket közölt, bizonyítva, hogy Hegseth hazudott, így derült ki az is, hogy Waltz valós időben osztott meg hírszerzési értesüléseket az amerikai csapásról.
A botrány kirobbanása után Trump azt mondta, hogy nem tud semmit az alkalmazásról, de úgy gondolja, sokan használják, például a katonaság és a média is. Az amerikai elnök szerint Waltz nem tartozott bocsánatkéréssel amiatt, hogy felvett egy újságírót a csoportba, hiszen a nemzetbiztonsági tanácsadó a legjobbat próbálta kihozni az eszközökből és technológiákból, amelyek nem tökéletesek. Nem sokkal később Waltz vállalta a felelősséget, de azt mondta, nem tudja, hogyan történt az, hogy Goldberg is csoporttag lett, Trump pedig ekkor már nem is igazán védte, csak azt hangsúlyozta, senki másnak nem volt köze az ügyhöz, ő „mindig is úgy gondolta, hogy Mike volt”. Waltz a történtek után másfél hónappal távozott tanácsadói posztjáról, de nem sokáig volt munkanélküli, lemondása napján kiderült, hogy ENSZ-nagykövetként folytatja.
Nagyra nyílt az Index ablaka
A sajtó és a politika összefonódása azonban nemcsak az Egyesült Államokban, de Magyarországon is eljutott odáig, hogy az citromdíj-jelölést érjen: az öt évvel ezelőtt kormányzati csatasorba állított Index ablakán hónapok óta befújja a szél a Tisza Párt állítólagos terveit.
Míg azonban az Atlantic képernyőképekkel alá tudja támasztani állításait, az Index semmivel nem bizonyította, hogy az általuk megosztott dokumentumoknak lenne bármi valóságalapja.
Sőt, Magyar Péter és a Tisza gazdasági szakértői számtalanszor cáfolták a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó lap „értesüléseit”, amelyeket újabban már a szerző megnevezése nélkül közölnek (ők ezt azzal magyarázzák, hogy így védik az újságíróikat). Az Index cikksorozata írt elsőként arról, hogy a Tisza adóemelésre készülne, sőt, a nyugdíjakat és a macskákat is közteherviseléssel sújtanák, az általuk leírtak pedig akkora hatással voltak a kormányra, hogy nemzeti konzultációt indítottak és már Orbán Viktor is ezzel kampányol a Facebookon, „népnyúzó” tervnek nevezve a leírtakat.
Az ügyet a Tisza jogi útra terelte, a per során a lap azt bizonygatta, ők tulajdonképpen nem is azt állították, hogy a párt adót emelne kormányra kerülése esetén, csak egy véleményt írtak arról, mi lenne, ha mégis ezt terveznék. Az Index elsőfokon megnyerte a pert, de a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, azokat a kormánypárti médiumokat pedig, amelyek átvették az értesülést és a Tiszának tulajdonították a terveket, helyreigazítás közlésére kötelezte a bíróság.
Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy az Index által közölt legújabb, több száz oldalas dokumentumot a mesterséges intelligencia írta, Rácz András elemző pedig arról írt, a plágiumkereső program eredményei szerint a szöveg „lényegében nem egyezik semmivel, amit korábban a magyar gazdaságról írtak”. Rácz szerint egyértelmű, hogy egy magára valamit is adó párt nem készít ilyen programot, más szakértők pedig arra világítottak rá, hogy nem létező szerzőkre és publikációkra hivatkozik a dokumentum.
Mindezek ellenére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a kormánypárt kampányt indít „a Tisza programjáról”, Orbán Viktor pedig a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy sokan vitatják a dokumentum hitelességét. „Látom, van egy vita erről, hogy valódi, vagy nem valódi, dehát alá van írva, én láttam” – mondta az Index képein látható tollvonásokról (ezt később Magyar Péter ki is figurázta). A Fidesz kampányolásában nem új módszer, hogy azzal riogatnak, mit követne el aktuális kihívójuk kormányra kerülés esetén, de ez az első olyan eset, hogy az érvelésüket ne támasztaná alá legalább egy-egy rosszul sikerült megszólalás, csak a kormánysajtóba „kiszivárgott” állításokra alapoznának.
Digitális és polgári
Évek óta nem látott figyelmet kapott 2025-ben az a Dopeman, aki 2013-ban még azért felelt a bíróságon, mert belerúgott egy Orbán Viktort ábrázoló hungarocell szobor fejébe, idén azonban a Fidesz-kormány egyik csodafegyvereként szállt be a kampányba. A rapper év elején Majkába szállt bele kormánykritikus dala, a Csurran, cseppen miatt, szerinte ugyanis tőle ez nem hiteles, „Orbánékat csesztetni” pedig ma a szórakoztatóipar legnagyobb üzlete.
Dopeman, azaz Pityinger László nem idén kezdett a Fidesszel szimpatizálni, 2022-ben már arról beszélt, rájött, hogy a többség „elkezdett jól járni” a kormány munkája révén, Orbán Viktor pedig „százszor jobban kormányoz” és „kifejezetten jót akar ennek az országnak”. Három év alatt azonban hűsége a Karmelitáig repítette, ahonnan közös képet posztolt a miniszterelnökkel, posztját pedig a #realgsdontplay hashtaggel látta el, mondván: „az igazi gengszterek nem szórakoznak”. Nem sokkal később kiderült az is, mit keresett a rapper a miniszterelnöknél, ő is tagja lett ugyanis az egyes számú Digitális Polgári Körnek.
Azzal, hogy a kormánypárt előszedte Dopemant, hamar előkerültek a zenész korábbi dalszövegei és más megnyilvánulásai: A strici visszatér című 2000-es dalában például azt kérdezi, gusztustalan-e ha „megb*szunk egy kiskorút”, hiszen „ha vérzik a ribanc, akkor b*szni is tud”, Bűnöző című szerzeményében pedig azt állította, „mint szódás a lovát, úgy verem a nőket”.
Orbán Viktor mindezek ellenére elment hozzá podcastolni, ahol elismerte, ez a műfaj neki „sok”, igaz, neki az is sok, amikor „az amerikai csávók a nagy aranylánccal a nyakukban nyomják a csajokkal”.
Bár a Dopeman-szál nyáron volt igazán erős a kampányban, úgy tűnik, a rapper azóta is próbál ott kedvezni Orbánnak, ahol csak tud: Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési ügyéből azt vezette le, hogy „a Tisza a kisfaszúak pártja”, de felháborodott azon is, hogy Orbán Viktor helyett „valami névtelen nő” (María Corina Machado venezuelai politikus) kapta a Nobel-békedíjat.
Új párt a láthatáron
Miközben nehéz elképzelni, hova fokozódhat még a kampányhangulat, volt olyan közéleti szereplő, akinek öt hónappal a választások előtt jutott eszébe, hogy ideje új erőként beszállni a politikába. A párbeszédes Barabás Richárd és a momentumos Cseh Katalin úgy jelentették be november elején, hogy Humanisták néven új pártot alapítanak, hogy előbbi pártja minden jel szerint nem indul el a 2026-os választáson, utóbbi frakciója pedig már hónapokkal ezelőtt kimondta, hogy a rendszerváltáshoz azzal járulnak hozzá a leginkább, ha nem mérettetik meg magukat.
A két politikus a Partizán műsorában is próbálta elmagyarázni, milyen létjogosultsága van a kezdeményezésüknek, így derült ki az is, hogy kifejezetten olyan egyéni jelölteket keresnek, akik nem ismertek az adott körzetben és nem is akarnak képviselők lenni. Stratégiájuk ugyanis az, hogy egyéniben a Tisza melletti szavazásra buzdítanak, csak listán hajtanak a liberális szavazatokra. Mivel azonban az indulásnak feltétele, hogy egyéniben is indítsanak jelölteket, toborzásba kezdenek, egyelőre azonban se ezek a jelöltek, se a lista összetétele nem ismert.
Indulásuk után a Momentum azt kérte Cseh Katalintól, adja vissza mandátumát, aki azonban erre nem volt hajlandó, így előbb a pártból, majd a parlamenti frakcióból is kizárták. Extra csavar a történetben, hogy Cseh nem is választáson szerezte a mandátumot, hanem Fekete-Győr András egykori pártelnök székét örökölte meg, miután őt a bíróság jogerősen elítélte hivatalos személy elleni erőszak miatt. Cseh Katalin azonban úgy gondolja, jogosan ragaszkodik parlamenti székéhez, hiszen ő továbbra is ugyanazokat az értékeket képviseli, amelyeket korábban a Momentum és meggyőződése, hogy ezt azáltal tudja legjobban megtenni, ha elindul 2026-ban.
Ezzel szemben Barabás Richárdot támogatja a Párbeszéd, ami ugyancsak sok kérdést vet fel, elsősorban a Fővárosi Közgyűlés környékén. A Humanisták mögött ugyanis számos párbeszédes háttérember felsejlik, úgy tűnik, valójában a korábbi párt újrabrandelése zajlik. Ebben azonban a jelek szerint Karácsony Gergely már nem venne részt, nyilatkozataiból az derült ki, nincs különösebb problémája a Humanisták kezdeményezéssel, de saját magát próbálja távol tartani az ilyen típusú pártpolitikától.
A szavazás lezárult.
A HVG citromdíjának korábbi nyertesei:
- 2020: Szájer József
- 2021: Várkonyi Andrea
- 2022: a tiltakozó tanárokat kirúgó tankerületi vezetők
- 2023: Tóth Gabi
A következő napokban bemutatjuk jelöltjeinket az Év emberére és 2025 Abszurdum-díjára is, addig is itt szavazhat arról, mi legyen az Év szava:
