Honvédségi géppel repült Novák a Vatikánba
Nem ritkaság.
A rezsicsökkentés, a Vodafone felvásárlása, a pedagógusbér-emelés és Paks II is szóba került Gulyás Gergely és Gelencsér Ferenc tihanyi csörtéjén.
Világbajnok magyar válságkezelésről, keleti nyitásról és Paks II-ről is beszélt a külügyminiszter Tihanyban a Tranzit fesztiválon.
"Valószínűleg jobb, ha a sátorban van, és kifelé pisil, mintha a sátoron kívül pisilne befelé" - nagyjából így vannak a NATO-n belül Törökországgal, melynek erőskezű vezetője, Recep Tayyip Erdogan egyre mélyebb kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy Ankara segíteni akarja az oroszokat a szankciók kijátszásában. Az Európai Unió se nagyon tud vele mit kezdeni.
Dömötör Csaba rá is tromfolt egyet.
Egymást érték a hangzatos, de üres kijelentések az idei nyár első ellenzék kontra Fidesz vitáján. Márki-Zay Péter szerint a tusnádfürdői beszéd a magyar közélet szellemi mélypontja volt, Rétvári Bencét azonban jobban bosszantják a népszavazási választólapokon talált rajzok.
Az Európai Tanács soros elnöki tisztét betöltő Csehország azt javasolja, mielőbb üljenek össze a közösség energiaügyi miniszterei, hogy konkrét “sürgősségi” intézkedésekről döntsenek.
Kérdéses, hogy Radics Kornélia kirúgásával megtarthatja-e posztját a Meteorológiai Világszervezetnél.
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
„Hübrisz szindrómában” szenved az a két politikus, akinek a létezése talán a leginkább megviselte a magyar társadalmat az elmúlt két évtizedben – derül ki egy friss magyar tanulmányból, amely Magyarország miniszterelnökeinek beszédeit vizsgálta 1998 óta. A tünetek közé tartozik a túlzott önbizalom, a téves döntéshozás és az erkölcstelenség, amelyek könnyen kiolvashatóak a politikai kommunikációjukból.
Törvényi keretek szerint átlagosan heti 25 állami kitüntetést oszthat ki Orbán Viktor és Novák Katalin Magyarországon – szakmai elismerés mellett azért is, hogy a fontos emberek érezhessék a kormány szeretetét. És hogy kik a fontos emberek? A holland szélsőjobboldali Geert Wildersen és a Mr. Oroszországnak becézett Klaus Mangoldon túl például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Bayer Zsolt, korábbi kormánytagok, vagy éppen NER-közeli művészek.
Freund Tamás szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk nem elegendők arra, hogy állást lehessen foglalni az OMSZ és a kormány között kialakult vitás helyzetben.
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
A meghiúsult repülőtér-visszavásárlás körül milliárdos havi díjazásért bábáskodó Klaus Mangold, vagyis “Mr. Oroszország”, és Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus is magas állami kitüntetést kapott a miniszterelnök előterjesztésére – egyiket sem verték nagydobra, a friss Magyar Közlönyből derült ki.
Miért kellett bosszút állni a meteorológusokon, amikor nem ők hozták meg a döntést, ami ráadásul indokolt is volt? Tényleg éppen most, és ennyiért kell megvenni a Vodafone-t? Mit hajlandó ígérni a kormány az Európai Bizottságnak, hogy jöjjön végre a pénz? – ezekről is szó volt a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastjának évadnyitójában, ahol a kormány és az ellenzék következő lépéseit is megpróbáltuk kisakkozni.
Mit csinált az orosz titkosszolgálat közvetlenül az invázió megindítása előtt Kijevben? Hogyan reagáltak Ukrajna orosz ügynökei a háborúra? Miért hihették azt Moszkvában, hogy minden simán megy? Miért csalódott Zelenszkij a gyerekkori barátjában és miért nem kell már Putyinnak az ukránokat eláruló oligarcha? A Washington Post – részben eddig titkos aktákon keresztül – rendkívül hosszú cikkben mutatja be, milyen titkosszolgálati események előzték meg az orosz–ukrán háborút, és azt is, miben tévedtek az oroszok, az ukránok és az amerikaiak.
Szerinte nem állt politikai nyomásgyakorlás az elbocsátások mögött.