szerző:
Galicza Dorina
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A rezsicsökkentés, a Vodafone felvásárlása, a pedagógusbér-emelés és Paks II is szóba került Gulyás Gergely és Gelencsér Ferenc tihanyi csörtéjén.

Szombaton Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke is leült vitázni a NER-elitet tömörítő Tranzit fesztiválon Tihanyban.

Akárcsak az előző napi Rétvári kontra Márki-Zay "mérkőzésen", a közönség érezhetően itt is a kormánypárti szereplőnek szurkolt (nem beszélve a Hajnal Miklós-Dömötör Csaba vitáról, ahol Hajnal bele is futott egy pofonba), de a Momentum elnöke közel sem váltott ki olyan ellenszenvet, mint korábbi szövetségese.

A program címe „Ki a jobb és ki a bal?” volt, ezt Gelencsér rögtön a vita elején méltatta is, ugyanis szerinte mind a ketten jobboldalinak definiálják magukat, miközben meg vannak győződve arról, hogy vitapartnerük baloldali. Gulyás gyorsan visszavágott, hogy tudathasadásos állapot lenne, ha egy baloldali párt elnöke jobboldali lenne, de az még nagyobb probléma, hogy az ellenzék identitásválságban van.

Az elmúlt időszak egyik sztártémájával indult a vita, mégpedig a pedagógusbér-emelés és az uniós pénzek közötti összefüggést tárgyalták a politikusok. A kormányinfók állandó szereplője elbüszkélkedett a rendvédelmi dolgozók fizetésemelésével (Gulyás elmondta, ez idén szeptemberben és 2024 januárjában is esedékes, együttes mértéke pedig az ötven százalékot is meghaladja), vitapartnere pedig megkérte, térjen ki a tanárok bérére is.

A miniszter ezt örömmel megtette, hozzátéve, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozza Gelencsért, akinek EP-képviselő párttársai a felelősek azért, hogy a pedagógusok Gulyás szerint is jogos követelése nem teljesül. A Fidesz álláspontja ugyanis az, hogy a bérrendezést az uniós pénzekből lehet megoldani, amelyek kifizetését az ellenzék akadályozza.  A Momentum elnöke úgy látta, ellenfele túlértékeli Cseh Katalin és Donáth Anna szerepét a kérdésben – Gulyás gyorsan pontosított, hogy azért „hanyatt nem esik a képességeiktől” – és feltette a jogos kérdést, miszerint tizenkét év kormányzás után miért attól a Brüsszeltől várja a Fidesz a pénzt, ami elmondásuk szerint folyamatosan támadja Magyarországot.

A két politikus megvitatta, hogy mit is jelent „a haza nem lehet ellenzékben” kijelentés, ugyanis Gelencsér azt kritizálta, hogy miközben a nemzet képviselete lenne a parlamentáris demokrácia alapja, addig a Fidesz éppen megosztja azt. Mindketten kommunistáztak egy sort: a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Momentum „érdemi kommunista hatalomgyakorlókkal” állított közös listát, Gelencsér azzal mentegetőzött, hogy ők legalább nem ültek velük együtt a KISZ-ben, mint például Kövér László. Gulyás itt megjegyezte, valóban nagyon időszerű lenne egy pedagógusbér-emelés, hiszen ellenfele történelemtudásában komoly hiányosságok vannak.

Érintették a rezsicsökkentés kérdését is, erről az ellenzéki pártvezetők második legismertebb Ference elmondta, a kormány „hazudott reggel, délben és este”, amikor a kampány során azt ígérték, megvédik a családokat az energiaárak emelkedésétől, hiszen már áprilisban is lehetett látni a gázár-növekedést. Gulyás szerint a háború miatt mindenképp drágulna a gáz, de a szankciók drasztikusan megemelik ennek mértékét, ellenfele válaszára, miszerint az említett szankciókat a Fidesz EP-képviselői is megszavazták, nem reagált.

Elmondta azonban, hogy a kormány erős felhatalmásának köszönhetően magas adókat tud kivetni a gazdaság bizonyos szereplőire, ennek köszönhetően pedig háztartásonként havi 300 ezer forinttal járul hozzá a rezsiköltségekhez. Remélik azonban, hogy az energiaárak rövid időn belül csökkeni fognak, ugyanis hosszútávon ez a támogatási rendszer sem fenntartható.

Idézzük szó szerint a minisztert: „ha valaki megnézi a pénteki tőzsdei gáz- és áramárakat és kiszámolja, hogy a rezsicsökkentett határig – az átlagfogyasztás határáig – mennyit kellene fizetni, akkor azt fogja látni, hogy 330 ezer forint fölött van az az összeg, amibe az átlagáron kerülne ma az áram és a gáz. Ehhez képest a rezsicsökkentés határáig képesek vagyunk azt elérni, hogy áramra és gázra összesen mintegy 25 ezer forintot kelljen fizetni.

Ma a magyar állam 300 ezer forintot, a piaci árhoz képest 300 ezer forintos támogatást tud adni egy hónapban (egy hónapban!) minden háztartásnak. Reméljük lejjebb fog menni, mert ha nem, akkor ezt az állam a végtelenségig nem fogja bírni,

de ennél többre senki nem képes, nálunk lényegesen gazdagabb nyugat-európai országok nem képesek" - fogalmazott tehát Gulyás.

Szóba került a Vodafone felvásárlása is, a Momentum elnöke szerint felelőtlen döntés egy szociális válság előtt ilyen beruházásra költeni, Gulyás azonban úgy véli, nincs összefüggés a kettő között, ugyanis „az egyik alma, a másik elefánt”. A telekommunikációs cég megvásárlását ugyanis lehet hitelből fizetni, szociális és jóléti intézkedéseket azonban nem szabad, a Gyurcsány-kormány mégis megtette.

Egyetértés volt a vitapartnerek között Paks II megépítésének szükségességéről, annak körülményeit tekintve azonban nem egyeztek az álláspontok. Gelencsér úgy gondolja, annak semmiképp sem orosz hitelből és lehetőleg orosz technológia nélkül kéne megépülnie, Gulyás azonban azzal érvelt, az előző két blokkhoz illeszkedve csak ez a technológia működhet, az orosz hitelt pedig örömmel elcserélnék uniós hitelre.

„Klímabarát, de nem zöld” – írta le a Momentum elnöke az atomenergiát és elmondta, jobban örült volna, ha a kormány nem akadályozza a szélerőművek, napelemek telepítését és a rendelkezésre álló EU-támogatásokat közintézmények helyett Kádár-kockák energetikai szigetelésére költi. Ehhez hozzáfűzte, az elkövetkező időszakban a Momentum legfontosabb dolga az lesz, hogy a vidéki lakosságnak segítenek energiakorszerűsítés pályázatra jelentkezni. Gulyás erre azt mondta, támogatja a törekvést, és megemlítette a napelempályázatokat.

Az esemény fontos szereplője volt még a moderátori szerepet betöltő Kárász Róbert, aki még Gulyás Gergelynél is jobban szerette volna, ha a vitát Gulyás Gergely nyeri. Olyan objektivitással igazán nem vádolható kérdéseket tett fel ugyanis a Momentum elnökének, mint hogy az ellenzék miért nem köszöni meg a kormány rezsitámogatás által nyújtott segítségét és folyamatosan kritizálta Gelencsért, amikor kérdéseket tett fel Gulyásnak. Egy idő után Kárász elfogultsága már Gulyásnak is sok lett és jelezte, a műsorvezető hátráltatja a vitát.

A minisztert nem lehetett kibillenteni, szeme se rebbent, amikor vitapartnere a gulyáskommunizmus felemlegetése előtt úgy fogalmazott, „távol álljon tőlem, hogy miniszter úr nevével gúnyolódjak”, amikor pedig Gelencsér kétszer is elmondta, hogy 2010-ben a Fideszre szavazott, udvariasan megköszönte pártjába fektetett bizalmát.

A kölcsönös beszólásokkal együtt összességében kulturált vita zajlott a két politikus között és úgy tűnt, mindkét fél szívesen megismételné azt a későbbiekben, Gelencsér például a januári rezsiszámlák érkezése után lenne kíváncsi a miniszter véleményére – ha már a választások előtt nem tudtak kiállni vitázni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!