A törvényhozásnak, államigazgatásnak évtizedek óta fejfájást okozó nyelvtani vita is előkerül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Fudan Egyetem elleni helyi népszavazási kezdeményezésének most már az Alkotmánybíróség elé kerülő engedélyeztetési ügyében.
Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.
A miniszter az Erasmus-, a főpolgármester pedig a kampányfinanszírozást firtató kérdések alól bújt ki.
Himnusz- és Petőfi-kultusszal indult az év, a kormányoldal legalábbis határozatba foglalta, hogy mit kell nemzeti kultúraként ünnepelni. A 2023-as Magyarország kultúrája azonban legkevésbé sem arról a Kölcseyről vagy Petőfiről szól, akiknek az írásai önreflexióra ösztönöztek, és szabad elméket fegyvereztek fel gondolatokkal.
Utólag, egy kormányrendelettel mégis biztosítanák azoknak a magas rangú katonáknak (és családtagjaiknak) az eddigi egészségügyi ellátást a Honvédkórházban, akiket most a “fiatalítás” jelszavával tömegével rúgnak ki és helyeznek parkolópályára pusztán az életkoruk alapján.
Szeptember elejéig meghosszabbítaná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, így továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre: az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a bevándorlási válsághelyzet.
Szaniszló Sándor az önkormányzat állítása szerint 8 millió forint közpénz ellenében szerepelt több ATV-s műsorban is, köztük az Egyenes Beszédben, a csatorna azonban tagadó nyilatkozatot adott ki.
Kiégésre panaszkodott, de bukás elől is menekülve mondott le Új-Zéland miniszterelnöke: Jacinda Ardern 5 év alatt a modern liberális demokrácia globálisan ismert arca lett, a modern női vezető példáját állította az idős, radikális férfiak által megbabonázott Nyugatnak, de hiába kezelte példásan a Covidot és az ország tragédiáit, végül pont saját küzdelmébe bukhatott bele.
A börtönök rezsijén próbál a Belügyminisztérium spórolni azzal, hogy a tervek szerint a jövőben kitiltják a fogvatartottak cellájából a nagyobb teljesítményű elektromos eszközöket, és zöld utat adnak az „otthonápolási őrizetnek” is, ami a zsúfoltság mellett az energiafelhasználást is csökkenti.
Legalább száz font bírság jár érte.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
Az is falfirkának számít, ami nem falon van, és teljesen mindegy, hogy annak mi a tartalma, legyen az akár politikai üzenet, akár cuki állatkás buszmegálló.
Egy floridai bíró csütörtökön megbüntette Donald Trump volt amerikai elnököt és egyik ügyvédjét, amiért hamis pert indítottak a 2016-os elnökválasztás állítólagos manipulása miatt Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt és mások ellen.
A Nemzetbiztonsági Bizottság és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint is fel kell oldani az anyagok titkosítását.
Röviden: csak. Kicsit bővebben: miért ne?
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Semmit nem árul el a kormányzat az Oroszországot érintő EU-s szankciók részeként zárolt mintegy 350 milliárd forintnyi orosz vagyonról.
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.
