A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A teljes visszavonulással válaszolt a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) az elmúlt napok eseményeire: arra, hogy az Egyesült Államok kormánya szankciókat vezetett be a pénzintézettel szemben, majd ennek hatására az EU-s, budapesti székhelyüket biztosító Magyarország is kilépett a bankból.
Az mfor.hu vette észre a bank honlapjára felkerült friss közleményt, amely szerint az NBB „kimerítette a további működési alapjait budapesti és Európai Uniós központjából”, ezért megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba.
MTI / MTVA / Bizományosi: Nagy Zoltán
A közleményből az is kiderül, hogy a „budapesti orosz kémbankként” is gyakran emlegetett pénzintézet azt javasolja az Orbán-kormánynak, hogy bontsa fel velük a bank budapesti székhelyéről szóló 2019-es megállapodást.
Azt is közlik, hogy minden kötelezettségüket teljesítik, de minden rendelkezésre álló erőforrást felhasználnak jogos érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az Egyesült Államok szankciói miatt a bankot jelenleg megfosztják a pénzügyi műveletek végzésének lehetőségétől.
David Pressman: Szankciós listán a "kémbank", Magyarország nem vette komolyan az aggályokat
Szerdán 17 órára sajtótájékoztatót hívott össze David Pressman a budapesti amerikai nagykövetség épületébe, ezen bejelentette, hogy az orosz alapítású, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője is felkerült az amerikai szankciós listára. Azt is elmondta, hogy aggasztó a magyar vezetés kapcsolata az orosz vezetéssel.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, a kormány látványos hátraarca, vagyis a bankból való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy volt a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül, pedig nyilvánvalónak tűnt: Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
A hvg.hu még múlt héten pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széles körű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Eddig a bank is hallgatott arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei. A mostani közleményükből kiderül, hogy visszavonulnak Oroszországba, itthagyják a budapesti székhelyüket, és talán impozáns irodaházukat, a Lánchíd palotát is eladják. Kiderül a közlésből az is, hogy kezdeményezik a 2019-es törvény visszavonását a kormánynál,
ez pedig a bank Magyarországon élvezett, gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket jelentő kiváltságai megszűnésével is jár.
Arról viszont továbbra sem tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható. A mintegy 74 milliárd forintot jelentő összeg sorsa már csak a nagyságrendje miatt sem mindegy, és intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből.
Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével?
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
