A populisták tanulnak egymástól, módszereik között vannak átfedések, mondja a Princeton Egyetem politológia professzora a Financial Timesban, és meg is nevezi ezeket.
Mi volt az elmúlt év legfontosabb politikai fejleménye Magyarországon? Mi lehet abból, hogy Orbán Viktor sosem volt ennyire elszigetelve az EU-ban és a világban, mint most? Sikerült-e legyőzni a populistákat Nyugaton, és ha igen, az európai integráció kudarca-e, hogy Közép-Kelet-Európát a szélsőségesekkel azonosítják? Van-e olyan erős a gender- és woke-ellenes üzengetés, mint az iszlamofóbia volt? Egyebek között ezekről kérdeztük Cas Muddét, a Georgia-i Egyetem holland politológusát, a szélsőjobb és a populizmus egyik legbefolyásosabb nemzetközi kutatóját.
Silvio Berlusconi jó harminc évvel Donald Trump előtt lefektette a trumpizmus alapjait, és már akkor Orbán Viktor mai hatalomtechnikáját használta, amikor a leendő magyar miniszterelnök még a Liberális Internacionálé alelnökeként küzdött a parlamenti 5 százalékért. A 86 évesen elhunyt volt olasz miniszterelnök kivételes tehetséggel szerzett meg akkora hatalmat, amit dél-európai politikus szabad választásokon még alig kapott, és ezt parádésan használta fel ahhoz, hogy a saját egóját hizlalja. Összegyűjtöttük, mi mindent tanulhattak tőle a politikusok, akik a nyomába próbáltak lépni.
Bár a „nagykonferenciának” önmagában nincs sok értelme, a meghívott vendég mondandójának legalább volt: a Demokratikus Koalíció Cas Mudde holland szélsőjobb- és populizmuskutatóval elemezte a szociáldemokrácia és a populizmus szembenállását és jövőjét szombaton, felemás sikerrel.
Nincsenek érdemi válaszai a jobboldaliaknak, populistáknak sem az emberek problémáira, de a baloldal – összefogás nélkül – európai szinten is elvérzik ellenük.
Nem sokáig fújt ellenszél a jobboldali populizmus számára, írja Kim Sengupta, a brit lap külpolitikai szerkesztője.
Hazafias viselet és ideológiai fűző. Miben ért egyet a CPAC összes résztvevője? Orbán még mindig Trumpra fogad. Roubini aggódik az amerikai-kínai kapcsolatok alakulása miatt. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Ferenc pápa az elmúlt években olyan megosztó témákban nyilvánult meg, mint az egyházon belüli szexuális bántalmazás, a nacionalista populizmus, a nők szerepe, a szexuális kisebbségek kérdése, vagy a klímaváltozás ügye – nem meglepő, hogy személye könnyen politikai fénytörésbe kerül. Szerzőnk reménye szerint a katolikus egyházfő szuverén önállósága budapesti látogatásakor is lemossa majd a színről a különféle elvárásokat és ellenérzéseket.
A keresztény portál szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy pontosan ki is érkezik Magyarországra.
Eva Illouz szerint az olyan autokraták, mint például Orbán Viktor is, politikai fasiszta vonásokat mutatnak.
A Fidesz letett arról, hogy megnyerje magának a kritikus értelmiséget, helyette kreál magának egy hozzá lojális értelmiségi kört, amely jól rezonál a patrióta szólamokra – mondja Szelényi Iván szociológus, az MTA és az amerikai tudományos akadémia tagja.
A fenyegetés napjainkban nem kívülről leselkedik a demokráciákra. Abban rejlik, hogy nem képesek megbirkózni összetett problémákkal, a populisták viszont a leegyszerűsítést, a semmitmondást és a tagadást vetik be, írja Rafael Behr, a brit lap szemleírója.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez a befejező rész.
Fölényes győzelmet aratott a csehországi elnökválasztás második fordulójában a liberális Petr Pavel, s ezzel az EU mellett elkötelezett erők az államfői tisztséget is megszerezték.
Andrzej Duda lengyel elnök az ötleteket immár a varsói amerikai nagykövetségen, és nem Kaczynskitól szerzi be. Salvini nem mutatkozik Putyin képével a trikóján, Le Pen nem kér kölcsönt Moszkvától. Trumpék is pofont kaptak az USA-ban. Széttöredezett a „populista internacionálé”, de ezzel együtt is csak óvatos derűlátásra int Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Dogmákban gondolkodnak a kormányok, és ezért nem tették meg a szükséges lépéseket a válság elkerülésére – állítja a 2001-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, aki a párizsi Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Egységfrontba tömörültek a populista jobboldali politikusok és a közösségi médiumok dollármilliárdos tulajdonosai, miután rájöttek, hogy egymást kiválóan tudják éltetni. A Trumptól Orbánig húzódó tengely jól jön a Twitter új vezérének, döfés a hagyományos médiumoknak.
A magyar miniszterelnök leválása Donald Trumpról nem is olyan egyszerű: egyrészt kockáztatja a volt elnök haragját, másrészt pedig nem biztos, hogy Ron DeSantissal össze tudna haverkodni – vélekedik Simonyi András.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
