Szelényi Iván: Orbán nem a városi értelmiség elvárásainak akar megfelelni, és ezen most nem is kell változtatnia
A Fidesz letett arról, hogy megnyerje magának a kritikus értelmiséget, helyette kreál magának egy hozzá lojális értelmiségi kört, amely jól rezonál a patrióta szólamokra – mondja Szelényi Iván szociológus, az MTA és az amerikai tudományos akadémia tagja.
Szelényi Iván (1938) nemzetközileg elismert szociológus. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című, Konrád Györggyel közös munkáját betiltották, őt 1975-ben kiutasították az országból.
Negyvenévi amerikai egyetemi oktatói élet után igazi világpolgárnak vallja magát, mégis visszatért „Orbániába”.
HVG: A kritikusan gondolkodó ember lassan szitokszó, az értelmiségi pedig a rendszer új ellenségének számít. Mennyire lehet tudatos az orbáni politika részéről az értelmiség negligálása?
Szelényi Iván: A Kádár-korszakban, a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve az értelmiség nagyon hangsúlyozottan liberális volt, és kifejezetten Budapestre koncentrálódott. Ehhez képest a Fidesznek már a kezdetektől feszült viszonya volt ezzel a közeggel, mert a párt alapítói többnyire vidéki, első generációs értelmiségi fiúk voltak, akik nem érezték otthonosan magukat a pesti liberális értelmiség körében.
Nem véletlen, hogy számos kiváló liberális értelmiségi persona non grata lett Orbánék szemében.
Próbálják tehát leépíteni ezt a budapesti buborékot, és egy úgymond nemzeti patrióta értelmiséget helyzetbe hozni helyette.
Vonzzák azokat az értelmiségieket, akik hozzájuk hasonló körből jönnek, és akik számára a pesti értelmiségiek ugyanolyan idegenek, mint hajdan nekik voltak.
Nem véletlen, hogy – szemben a liberális értelmiségiekkel – ez az új elit a populizmus és a nacionalizmus eszménye iránt vonzódik. Az illiberális rendszer számára az „igazi” író, művész az, aki bátran szembefordul a városiassággal, az Európai Unióval.