Dogmákban gondolkodnak a kormányok, és ezért nem tették meg a szükséges lépéseket a válság elkerülésére – állítja a 2001-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, aki a párizsi Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Egységfrontba tömörültek a populista jobboldali politikusok és a közösségi médiumok dollármilliárdos tulajdonosai, miután rájöttek, hogy egymást kiválóan tudják éltetni. A Trumptól Orbánig húzódó tengely jól jön a Twitter új vezérének, döfés a hagyományos médiumoknak.
A magyar miniszterelnök leválása Donald Trumpról nem is olyan egyszerű: egyrészt kockáztatja a volt elnök haragját, másrészt pedig nem biztos, hogy Ron DeSantissal össze tudna haverkodni – vélekedik Simonyi András.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
A populista és technokrata politikai cselekvés társulása egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen forgatókönyv lett volna. A szükség és az érdekek azonban olykor törvényt bontanak, a technopopulizmus az utóbbi néhány évben pedig már eredményeket is fel tud mutatni. Ennek legutóbbi példája a Giorgia Meloni és Matteo Salvini nevével fémjelzett szövetség olasz választásokon elért sikere. Az új típusú szemlélet már nálunk is megjelent, hiszen az ötödik Orbán-kormány is magán visel egyfajta technopopulista jelleget.
Mára a szélsőség elfogadottá vált, így míg az ilyen pártok korábban szinte törvényszerűen a politikai paletta jobb szélén vegetáltak, addig manapság sok esetben virágoznak az EU jó néhány államában, ez a The Times szerkesztőségi véleménye. Lapszemle.
Budapest főpolgármestere augusztus 20-ra szánt ünnepi beszédében bírálta a kormányt és ellenzékét is, valamint kijelölte a főváros feladatait, amelyekkel szerinte ha nem is elkerülhetők, de tompíthatók az egyszerre érkező válságok hatásai.
A civil szervezet állítja: nem engedélyezték a CPAC-nak logójuk használatát, a rendezvényt pedig nem támogatták.
Jól tudta, hova megy előadni a miniszterelnök, mondandója otrombaságában is remekül rezonált a texasi CPAC-en dzsemborizó republikánusokkal. Összeszedtük a csütörtök esti, amerikai beszéd főbb motívumait.
A miniszterelnök a budapesti konzervatív dzsembori után az Egyesült Államokban is beszédet tartott egy CPAC konferencián. Orbán kormánya politikájával dicsekedett, bírálta a washingtoni demokrata vezetést, és persze sorosozott egyet hallgatósága nagy örömére.
Orbán Viktor ma lép fel a dallasi CPAC-en a Republikánus Párt holdudvara előtt, Donald Trumppal pedig már találkozott is. A transzatlanti barátságban új fejezetet nyitottak a 2020-as évek, egy kis ország vezetése és a szuperhatalom ellenzéke egymástól inspirálódik, ez azonban inkább árulkodik arról, mennyire megütötte őket a Covid és a háború, cserébe viszont kihangsúlyozza Magyarország elkeserítő globális súlyát.
Sok politikus ígérte már, hogy megújítja a gazdaságpolitikát, eltérő módszereket használtak, mégis, elég hasonlóan omlott össze a rendszerük. Miért? És mi az oka, hogy a jól hangzó, kezdeti sikereket hozó politikák is gyakran olyan káoszhoz vezettek, mintha a politikusok és a szavazóik semmit sem tanultak volna a korábbi hibákból?
Pár ezer katás megpróbálta kedden felidézni az internetadó elleni egykori spontán tüntetést, de a hídfoglalások ellenére a parlament 24 órán belül elfogadta az új jogszabályt. Bár szerdán a demonstrálók az egész várost végigjárták, az emberek így is ott maradtak a szakadék szélén, zsebükben az elértéktelenedő forinttal.
El kell döntenie a kormánynak, tovább hajszolja-e a növekedést, vagy nekiáll stabilizálni a gazdaságot. A kérdés az, hogy Orbán Viktor vállalja-e a rövid távú érdekei feladását – ezt elemzik szakértők az e heti HVG-ben.
Adrian Wooldridge, az amerikai üzleti hírügynökség szemleírója ugyanakkor figyelmeztet, hogy a brit miniszterelnök távozása után senki se lélegezzen fel, mert a körülmények a normaszegő politikusoknak kedveznek, így azok továbbra is rombolni fognak a világban.
Tavaly ősszel még csillapodni látszott a demagóg hullám, de azóta Európa az egyik válságból a másikba támolyog, és populista-nacionalista vezetők egész serege látott munkához, hogy meglovagolja a szavazópolgárok elégedetlenségét. Mintájuk Orbán Viktor politikája.
Bár kézenfekvő lehet azt hinni, hogy a diktatúrák sajátossága az összeesküvés-elméleteken nyugvó kormányzás, egy tanulmány szerint éppen a demokráciák és a hibrid rezsimek azok, ahol a legtöbb potenciál rejlik a közélet rosszmájú behálózásában. A konteók az ellenzéktől sem állnak távol – emlékezzünk csak Márki-Zay Péter kijelentéseire –, ez viszont csak mélyebbre taszítja a társadalmat egy olyan időszakban, amelyből egyelőre nem ismerünk kiutat.
Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.
Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, amely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.
